Közel 400 év után, az 5779. zsidó újév alkalmából rendezett avatási ünnepséggel visszatért a vallási és közösségi élet az egyik legrégebbi magyar zsidó imaház falai közé, amely eddig csupán kiállítóhelyként üzemelt.
Közel 400 év után éled újjá a zsidó közösségi és vallási élet a Budai Várban. Először a 13. században IV. Béla uralkodása idejétől a 15. század második feléig, majd a 16-17. században, a török hódoltság alatt gyakorolhatta vallását a zsidó közösség a Budai Vár területén. Buda visszavételekor az oszmánok mellett az itt élő zsidó közösség is áldozatául esett a harcoknak. A középkori zsinagógát felgyújtották, majd a romokat betemették.
Az egykori zsinagóga romjainak első feltárására az 1960-as években került sor, ugyanakkor, amikor a most avatásra kerülő imaház maradványai kerültek elő. Az 1960-as években visszatemetett egykori középkori zsinagóga feltárásáról szól az imaházban megtekinthető kiállítás. Az eddig csupán kiállítóhelyként üzemelő egykori imaterem az újraavatással visszanyerte eredeti funkcióját, és a továbbiakban az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) Budavári zsinagógájaként látja el a zsidó közösség szolgálatát.
A zsinagóga falrészleteit 1964-65-ben tárták fel a szemközti ház (Táncsics Mihály utca 23.) udvarán. A falak mentén tagozott falpillérek álltak, amelyek egyikén vésett héber felirat adja meg az épület elkészülésének feltételezett idejét, az 1461. évet. A pillérek leomlott részleteit kiemelték, és most az imaház udvarán állnak. A zsinagóga helyben megőrzött falait visszatemették, betemetve várják a teljes feltárást és a helyreállítást.
A középkori imaterem Budavári zsinagógává avatásán a közel 1000 fős ünneplő közönség mellett részt vett Őexcellenciája David B. Cornstein, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete és dr. Áder János, köztársasági elnök. Köszöntőt mondott Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija. Az ünnepségen rabbivá avatták Faith Áser Ákost, aki kinevezéséig a Vasvári Pál utcai zsinagóga másodrabbijaként szolgálta a zsidó közösséget.
Az eseményen Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija köszöntötte az egybegyűlteket, majd ezt követően méltatta az ezeréves magyar-zsidó együttélést, kiemelte beszédében, hogy a történelmi helyszíneket újra közösségi élettel kell megtölteni, és külön felhívta a figyelmet a most megnyílt imaházhoz közel található Mátyás-korabeli nagy zsinagógára, mely egyelőre még vár a feltárásra. Beszédében hangsúlyozta, hogy a zsidó közösség felelőssége, hogy a soha korábban nem látott jólétet a gyökereik és a közösség megerősítésére használják.
Az avatási ceremónia a közelgő 5779. zsidó újév tiszteletére megfújt sófár hangjaival vette kezdetét. Az új zsinagóga számára adományozott Tórát énekszó kíséretében vitték a zsinagóga bejáratáig, ahol Köves Slomó rövid avató beszédét követően Binyomin Jacobs, Hollandia országos főrabbija elhelyezte a kapura a legfőbb zsidó imádság első két szakaszát tartalmazó mezüzét. A rabbi-kinevező okmány hivatalos aláírását követően Binyomin Jacobs, Oberlander Báruch és Köves Slomó rabbivá avatta Faith Áser Ákost.
A zsinagóga újraavatását követően egy új budapesti zsinagógában szólalnak meg minden nap a reggeli ima szavai, újraéled a közösségi élet a Budai Várnegyedben, ahol már a XIII. századból is maradtak fenn feljegyzések zsidó hitéletről – mondta a frissen rabbivá avatott Faith Áser Ákos székfoglaló beszédében, amelyben az Örökkévaló segítségét kérte, és köszönetet mondott mestereinek, támogatóinak, akik végigkísérték a rabbivá válás útján.
A Budavári zsinagóga a zsidó újév, a Ros Hásána alkalmával kezdi meg működését, és egyelőre a Nagyünnepeken, illetve péntek esténként és szombatonként tartanak Istentiszteleteket. A zsinagóga megőrzi muzeális funkcióját is, a Budapesti Történeti Múzeum kiállítása továbbra is látogatható lesz a nagyközönség számára.
