Mindszenty József esztergomi érsek, bíboros, Magyarország utolsó hercegprímása 50 éve, 1975. május 6-án halt meg. Sírjára a következő jelmondatot írták: Devictus vincit, azaz Legyőzetve győz, tehát „Az élet megalázta – a halál felmagasztalja”.
1944-től veszprémi püspök volt. A nyilasok 1944. november végén Sopronkőhidán bebörtönözték. XII. Pius pápa 1945 szeptemberében esztergomi érsekké, Magyarország hercegprímásává, 1946-ban bíborossá nevezte ki. Főpásztori jelmondata: „Pannonia Sacra”. Rendíthetetlen bátorsággal és következetességgel szembeszállt a kommunista totalitarizmussal. Felemelte szavát a vallásszabadság, az emberi jogok, a nemzeti önrendelkezés és a nemzeti identitás védelmében.
A kommunista hatalom 1949. február 8-án nagyszabású kirakatperben életfogytiglani fegyházra ítélte. Az érsek büntetését 1955 júniusában egészségi okokból felfüggesztették, ezután a Baranya megyei Püspökszentlászlón, majd a nógrádi Felsőpetényben volt házi őrizetben.
Az 1956-os forradalom szabadította ki rabságából, ezután az események egyik központi személyiségévé vált. 1956. november 4-én, a szovjet támadás következtében, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén kért és kapott menedékjogot, majd ott élt 15 éven keresztül.
1971. szeptember 28-án, Rómába utazhatott, október 23-án Bécsbe, az esztergomi érsek egyházi joghatósága alá tartozó Pázmáneumba költözött, ahonnan a külföldön élő magyarok lelki gondozását végezte.
VI. Pál pápa 1973. december 18-án kívánságára – élete nagy áldozataként – a Kádár-rendszer és a Szentszék megállapodása alapján elhagyta Magyarországot. 1974-ben jelentek meg emlékiratai. 1974.február 5-én VI. Pál pápa felmentette érseki és prímási méltósága alól. Számkivetettségében haláláig látogatta az öt világrészben szétszóródott magyarságot, hogy hitben és magyarságtudatban erősítse őket.
A rendszerváltozás során, 1990. március 14-én az Országgyűlés sorstársaival együtt Mindszentyt is koncepciós per áldozatává nyilvánította. 1990. május 18-án semmissé nyilvánították az ellene 1949-ben hozott népbírósági ítéletet.
Mariazellben eltemetett földi maradványait 1991. május 4-én Esztergomban, az érseki székesegyház prímási sírkápolnájában, ünnepélyes gyászmise keretében helyezték végső nyughelyére. Sírjára a következő jelmondatot írták: Devictus vincit, azaz Legyőzetve győz, tehát „Az élet megalázta – a halál felmagasztalja”. 2000-ben Lakiteleken szobrot avattak a tiszteletére.
2004-ben a Mindszenty Társaság érmet alapított emlékére. 2012 márciusában a Legfőbb Ügyészség teljes körű jogi, erkölcsi és politikai rehabilitálását nyilvánította ki. 2010-ben mutatták be Pozsgai Zsolt Szeretlek, Faust című, róla szóló filmjét. 2012-ben posztumusz díszpolgári címet kapott Zalaegerszeg városától. 2012-ben életét bemutató kiállítás nyílt Bécsben. Ugyanebben az évben felállították szobrát Szentesen a Szent Anna templom kertjében. 2015-ben Esztergomban és Kecskeméten is szobrot kapott. 2016-ban a dombóvári Szent Orsolya Iskolaközpontban, illetve Rétságon Pálinkás-Pallavicini Antallal közös szobrát avatták fel.
2017-ben Kisnémediben, a Hősök parkjában szobrot avattak a tiszteletére. 2019-ben Budapest és Esztergom posztumusz díszpolgárává választották. 2019 decemberében életét és munkásságát feldolgozó monográfiát mutattak be Prágában. 2021-ben szobrot avattak fel tiszteletére Krakkóban. 2022-ben Zalaegerszegen Mindszenty József Múzeum és Zarándokközpont kezdi meg működését, amelynek első szintje az életét bemutató kiállításnak ad helyet. 2023-ban a portugáliai Fátimában, a Magyar Keresztútnál emlékére szobrot állítottak.
1994. március 19-én hivatalosan is elindították a boldoggá avatási eljárását. Az egyházmegyei eljárás befejezése után 1997-ben az előírások szerinti anyagot átvette a Szentté avatási Kongregáció. 2019 februárjában Ferenc pápa engedélyezte a Szentté Avatási Kongregációnak, hogy dekrétumban tegye közzé „hősies erényeinek elismerését”. Ezzel lezárult a boldoggá és szentté avatási szertartás első, érdemi szakasza, az életszentség vizsgálata és elismerése, vagyis a Szentté Avatási Kongregáció több szinten kivizsgálta az összegyűjtött dokumentumokat, és egyhangú döntésével elismerte az életszentséget, a döntést pedig Ferenc pápa jóváhagyta. Boldoggá avatásához még egy csoda bizonyítása szükséges.
