A közeledő karácsony mindenkit lázas gondolkodóba ejt: milyen ajándékkal is lephetnénk meg szeretteinket? Egy számítógéppel, egy új tévével, vagy esetleg egy új – négylábú, vízben élő, vagy netán szárnyas – „családtaggal”?
A díszállat-kereskedések kirakatai tele vannak szebbnél szebb, változatosnál változatosabb fajtájú állatokkal és bizony, nehéz közülük választani. Az elhatározás néha gyorsan jön: meglátni, és megszeretni általában egy pillanat műve. Azonban nem mindegy, hogy kinek milyen állatot vásárolunk.
Az állattartás nagy felelősség: élő, és érző lényt veszünk magunkhoz, akit nem szabad az ünnepek elmúltával kirakni, ha már meguntuk.
Arról nem is beszélve, hogy ha nem magunknak szánjuk őt, nem árt előtte egy kicsit tájékozódni: milyen nagy a lakás, ahová az állat kerül, van-e kerttel kapcsolata, van-e kisgyerek a családban, nincs-e olyan családtag, aki allergiás a szőrre, illetve a tollra.
Különbözőek vagyunk, különböző anyagi lehetőségekkel. Ezt mindenképpen mérlegelni kell, mielőtt bárkit is meglepnénk egy új lakótárssal. Ne vegyünk például kisnyugdíjasnak dogot, mert szegényt kieheti a nyugdíjából, otthonülő kényelmesnek ne vegyünk vizslát, mert a gazdi aligha kíván futóbajnok lenni. Kis lakásba ne vegyünk kaukázusi juhászkutyát, mert előbb-utóbb albérletbe kényszerülünk, csendre vágyók pedig ne tartsanak foxit, mert hamarosan fülvédőre lesz szükségük.
Az ajándék kiválasztásakor ne az ára, hanem az legyen a döntő, hogy aki kapja, örüljön neki. A korábban oly nagy népszerűségnek örvendő aranyhörcsögök, tengerimalacok ma már egyre inkább háttérbe szorultak az egzotikus állatok mellett. Így sokan divatból vásárolnak óriáskígyót, madárpókot, varánuszt, vagy éppen tengeri akváriumot. Pedig a különleges állatok tartása nem egyszerű feladat, és nem is olcsó, ezért kétszer is gondoljuk meg, mielőtt belevágunk, arról nem is beszélve, ha nem úgy sül el a meglepetés, ahogy szerettük volna.
Négylábút, hüllőt vagy madarat?
Hogy ilyenkor mi is a teendő? Vagy megtartjuk az új jövevényt mi magunk, vagy visszavisszük oda, ahol vettük. Ez azonban csak akkor megoldható, ha a vásárláskor számlát kérünk az üzletben, és tudakozódunk arról, hogy gond esetén van-e visszavásárlási lehetőség.
Célszerű arról is érdeklődni, hogy mennyi a „szavatossági” idő, azaz mennyi időn belül vihetjük vissza a megvásárolt ajándékot. Erről szinte mindegyik vásárló meg szokott feledkezni, és ha mégis megtörténik a baj, akkor már hiába minden. Ilyenkor sajnos az állatok szokták a rövidebbet húzni.
Állatot általában szülők szoktak venni gyermekeiknek. Ne felejtsük el azonban, hogy ha túl kicsi a gyerek, akkor még nem tud felelősségteljesen gondoskodni egy állatról, tehát annak gondozása mindenképpen ránk marad.
De mit is vegyünk? Ha csendes lakótársra gondoltunk, akkor vegyünk halat, vagy teknőst. A halak közül az elevenszülők, mint a guppik, a plattik, a xiphók különböző színváltozatban kaphatók, viszonylag könnyen tarthatók, és szaporíthatók. Túl kis akváriumot ne vegyünk, mert azt gyakran kell tisztítani. 50 literes viszont már 8-10 kis halnak elegendő, ha levegőztetőt is teszünk bele. Célszerű elhúzható üveg-, vagy műanyag tetővel kérni, így nem fog gyorsan párologni a benne lévő víz.
Ha teknősre esett a választás, vagy szárazföldi görögteknőst (CITES papírral együtt adják, anélkül illegális ), vagy vízi ékszerteknőst vegyünk. Ez utóbbinak sárga, vagy vörös „fülű” változata is van. Vízmelegítő mindenképpen kell, mert ezek a kis állatok a 26-28 fokot igénylik. Nyers, fagyasztott csalihal, szárazeleség, tubifex a számukra megfelelő eleség, parízerrel ne is próbálkozzunk.
Madarak esetében a kis testű, élénk, könnyen alkalmazkodó, könnyen tartható, fogságban is könnyen szaporodó hullámos papagájt, zebrapintyet, sirálykát, kanárit részesítsük előnyben. A nagyobb testű papagájok, a kakaduk, az arák már nemcsak drágábbak, de sokkal nagyobb igényeket is támasztanak tartóikkal szemben. Hetente egyszer mindenképpen takarítsunk utánuk, a kiszórt magokért nem szabad haragudni rájuk. Ha este nem akarnak csöndben maradni, akkor takarjuk le őket vékony takaróval.
Ha hüllőket (kígyót, gekkót) ajándékozunk, számukra megfelelő méretű terráriumot vegyünk, talajfűtővel, ami az altalajt mindig melegen tartja. Ez a megfelelő tartás alapfeltétele. Nem hangosak, viszont szépek (lásd narancsszínű gabonasikló), és megfelelő ápolás mellett évekig gyönyörködhetünk bennük.
Ha mégsem élő állatot akarunk ajándékba adni, de szeretjük őket, és még többet szeretnénk róluk megtudni, akkor a legszebb ajándék egy gyönyörű könyv. Ha videótékákban, könyvesboltban járunk, széles választékát találjuk természetfilmeknek, könyveknek, amelyek nagyon hasznos, és érdekes információt adnak mindannyiunknak. Mindamellett, hogy szórakoztatóak, és nagyon szép ajándékok, megóvnak bennünket a legkönnyebben elkövethető hibáktól.
Még van egy kis időnk az ünnepig átgondolni a hirtelen jött ötleteket. Nem baj, ha krokodilvásárlás helyett Gerald Durrell, David Taylor, James Herriot és David Attenborough lebilincselően izgalmas könyveit lapozgatjuk majd együtt a fa alatt.
Akiket azonban nem riasztott el sem a rá váró feladat, sem ennek anyagi vonzata, annak mindenképpen ajánlom ezt az embert próbáló, de mindenképpen szép feladatot: állatot tartani.
Az állatszeretet, és az állatokkal való foglalkozás nemcsak jó szórakozás, hanem hasznos dolgokra is nevel: rendszerességre, és egy másfajta – komolyabb – gondolkodásmódra tanít. Sőt, megeshet, hogy állandó hobbivá, és később hivatássá is válhat.
