A megmenekülés örömünnepe a purim, a sors fordulásáé, a rossz jóra változásáé. Idén a purim ünnepe március 10-ére esik.
Ádár hónap 14. napja – a megmenekülés napja, purim ünnepe (purim perzsául = „sorvetés”) Ezen az ünnepen a perzsa uralom alatt élő zsidó közösség megmenekülésére emlékezünk. Ezt az időszámítás kezdete előtt 450. körül történt eseményt Eszter könyve örökíti meg.
Vége lesz-e a világválságnak purim ünnepén?
Zsidó hagyomány szerint talán vége a válságnak. Mindenesetre a héber naptárban az év legszerencsésebb havát írjuk. Ádár hó különlegességét a Biblia, Eszter könyvében örökíti meg. A tekercs elbeszélése szerint a zsidó nép (i.e. 450. körül) nagy bajba került, hiszen a Perzsa birodalom főminisztere, a gonosz Hámán rávette a kissé együgyű Áhásvéros királyt, hogy rendeletével tegye lehetővé a zsidó nép kiirtását. Azonban Mordeháj a zsidó bölcs és vezető, illetve unokahúga Eszter, aki időközben egy szépségverseny nyerteseként királynő lett, megakadályozzák a szörnyű rendelet végrehajtását. Végül fordul a kocka és az üldözöttek kerülnek kigyőztesként, a gonoszok pedig elnyerik büntetésüket.
A purimi szertartás alapja Eszter könyvének alábbi részlete:
„Mordecháj leírta mindezeket az eseményeket. Majd leveleket küldött… a zsidóknak… és kötelezővé tette számukra, hogy tartsák meg ádár hónap tizennegyedik és tizenötödik napját… Tegyék azokat az evés-ivás és az öröm napjaivá, amikor egymásnak ajándékokat, a szegényeknek pedig adományokat küldenek. A zsidók megfogadták, hogy … sem ők, sem utódaik, sem a hozzájuk csatlakozók nem szüntetik meg, hanem megtartják ezt a két napot* a kapott írás szerint és az előírt időben minden esztendőben…”
(Eszter 9:20–23., 27.)
A sorsvetés ünnepe
A purimhoz különböző vallási kötelezettségek (micvák) kapcsolódnak, írja a Bálint Ház. Az első, hogy a zsidók meghallgassák Eszter tekercsének közösségi felolvasását a zsinagógában az ünnepet köszöntő este és reggel, mely alatt az évben egy alkalommal hangoskodhatnak is, sőt mi több kötelesség Hámán nevének említésekor zajt csapni.
Egy másik előírás az ajándékok küldése (sláchmónesz), azaz különböző finomságok küldése barátoknak, valamint adományt adni a szegényeknek, hogy ők se nélkülözzenek eme örömteli ünnepen. Mindennek betetőzéseként pedig lakomát csapnak, ahol a rabbik előírását követve annyit kell inni a nagy vigadalomban, hogy ne tudjanak különbséget tenni az átkozott Hámán és az áldott Mordecháj között.
Szokás ezen az ünnepen különböző jelmezekbe öltözni – szimbolizálva a szerencsétlenség és szerencse forgandóságát –, valamint purimi játékokat rendezni és különféle édességeket enni, mint például Hámán füle, flódni.
