Május 29-én a szobroké és alkotóiké a főszerep Magyarországon. A szobrászat napja nemcsak a művészi alkotások szépségére hívja fel a figyelmet, hanem arra is, hogy a köztéri szobrok múltunk, kultúránk és közös emlékezetünk őrzői. Az ünnep időpontja nem véletlen: ezen a napon hunyt el a magyar szobrászat egyik legnagyobb alakja, Izsó Miklós, a legendás Búsuló juhász alkotója.
A szobrászat napján Izsó Miklós öröksége előtt tisztelgünk
A szobrászat napját 2011-ben rendezték meg először az Ybl Egyesület kezdeményezésére, a szobrászművészet, a köztéri alkotások és az alkotók tiszteletére. Az eseménysorozat ötletét a festészet napja adta, amelyet Bráda Tibor festőművész indított útjára 2002-ben.
Az ünnep célja nem csupán a szobrászat népszerűsítése, hanem a köztéri műalkotások védelme is. A szervezők évek óta hangsúlyozzák: a szobrok városaink kulturális lenyomatai, ezért közös felelősségünk megóvni őket a rongálásoktól és a vandalizmustól. Szlogenjük máig aktuális üzenetet hordoz:
„Ha megismeri, megszereti, ha szereti, védi és óvja.”
A programok között rendszeresen szerepelnek köztéri szobortisztítási akciók, tárlatok, művészeti séták és kiállításmegnyitók is, amelyek közelebb hozzák a közönséghez a szobrászat világát.
Az ünnep névadó alakja, Izsó Miklós 1831-ben született Disznóshorvátiban, a mai Izsófalván. Pályáját kőfaragólegényként kezdte Rimaszombaton, ahol Ferenczy István mellett ismerkedett meg a szobrászat alapjaival. Később Pesten, majd Bécsben és Münchenben folytatta tanulmányait.
Izsó a magyar szobrászatban elsőként fordult a népi élet témái felé. Az alföldi pásztorvilág ihlette legismertebb alkotását, a Búsuló juhászt, amely már saját korában is komoly feltűnést keltett. Emellett olyan jelentős személyiségekről készített mellszobrokat, mint Arany János vagy Egressy Béni, terrakotta alakjai pedig a 19. századi magyar népélet hiteles lenyomatai.
Egyetlen köztéri emlékműve, a debreceni Csokonai-emlékmű ma is a magyar szobrászat kiemelkedő alkotása. Rövid, de rendkívül gazdag életművét 1875. május 29-én bekövetkezett halála zárta le. A Magyar Nemzeti Galéria ma 71 szobrát őrzi.
A szobrászat napja minden évben emlékeztet arra, hogy a szobrok nem csupán díszei tereinknek: történeteket mesélnek, identitást őriznek, és kapcsolatot teremtenek múlt és jelen között.
