Immár hagyományosan az Ünnepi Könyvhét előestéjén az Andrássy úti Alexandra könyváruházban adták át az idei Szépíró Díjakat. Próza kategóriában Bodor Ádám, lírában Villányi László, az esszé területén pedig Margócsy István könyve kapta meg a rangos elismerést.
A 2012-es Szépíró Díjak háromtagú kuratórium döntött, amelynek Selyem Zsuzsa és Tarján Tamás irodalomtörténészek, valamint Tábor Ádám költő, író volt a tagja. A kuratórium javaslata alapján az ügyvezető elnök és Matyi Dezső, az Alexandra Könyvesház tulajdonosától Villányi László Ámulat című verseskötetéért (Orpheusz Kiadó), Bodor Ádám Verhovina madarai című regényéért (Magvető Kiadó), Margócsy István pedig Petőfi-kísérletek című tanulmánykötetéért (Kalligram Kiadó) kapta az elismerést.
A Szépírók Társasága a nemrég leköszönt Csaplár Vilmos két cikluson átívelő elnöksége ideje alatt megkerülhetetlen művészeti szervezetté nőtte ki magát, az évenként három műnemben kiadott díjuk pedig fontos szakmai elismerés lett.
Villányi László 1953-ban született Győrött. 1979-ben végzett a Szombathelyi Tanárképző Főiskola népművelés-magyar szakán. 1979 és 1990 között Győrött népművelő, tanár; 1990-től a győri Műhely című folyóirat főszerkesztője. 1979-ben Radnóti-díjat, 1991-ben Déry Tibor-jutalmat, 1998-ban Év Könyve-jutalmat, 1999-ben Greve-díjat, 2000-ben Kormos István-díjat, 2003-ban József Attila-díjat, 2009-ben Zelk Zoltán-díjat kapott.
A szülőváros Villányi számos későbbi művében visszatérő motívum, ma is a városban él. Az irodalom mellett a filmművészetben is alkotott.
Bodor Ádám sikere nem meglepetés, hiszen idén nem ez az első díj, amit átvehetett a Verovina madarai című kötetéért. 1936-ban született Kolozsváron. 1952-ben, 16 éves korában államellenes szervezkedés és röpcédulák terjesztése vádjával elítélték, a szamosújvári politikai börtönben tartották fogva két évig. Szabadulása után volt gyári munkás, majd a Kolozsvári Református Teológia hallgatója.
Első novelláskötete, A tanú 1969-es megjelenésétől kezdve szabadfoglalkozású író. 1970 és 1975 között tagja volt a Román Írószövetségnek. 1982-ben települt át Magyarországra, 1984-től 1988-ig a Magvető Könyvkiadó lektora, majd szerkesztője volt. Az író pályája során több rangos elismerést kapott, köztük 1970-ben és 1975-ben a Román Írószövetség prózadíját, 1985-ben, 1989-ben és 2002-ben az Év Könyve-, 1986-ban a József Attila-, 1992-ben a Krúdy Gyula-, 1996-ban a Márai Sándor-, 2002-ben a Magyar Irodalmi Díjat. 2003 márciusában vehette át a Kossuth-díjat, 2011-ben Artisjus Irodalmi Nagydíjat kapott.
Margócsy István 1949-ben született Nyíregyházán. 1973-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) magyar-orosz szakán diplomázott, ezután a magyar irodalomtörténeti tanszéken oktató, utóbb tanszékvezető egyetemi tanár. 1997 és 2000 között Széchenyi professzori ösztöndíjas. 1977 és 1983 között a Mozgó Világ rovatvezetője. 1989-től a 2000 című folyóirat szerkesztője. 1991 és 2002 között a BUKSZ rovatvezetője. 2006-tól a Magyar Könyv Alapítvány kuratóriumának elnöke. A XVIII-XIX. századi magyar irodalomtörténettel, kritikatörténettel és poétikával foglalkozik.
2004-ben József Attila-díjat kapott. 2009-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki a XIX. századi magyar irodalom történetét új megvilágításba helyező alapvető kutatásaiért, a műfajt megújító irodalombírálói munkásságáért, valamint jelentős tanári tevékenységéért.
Korábbi díjazottak:
2001.
Próza: Márton László: Árnyas főutca
Lira: Oravecz Imre: Halászó ember
Esszé-kritika: Radnóti Sándor: A piknik
2002.
Próza: Spiró György: A Jégmadár
Lira: Kovács András Ferenc: Kompletórium
Esszé-kritika: Sipos Gyula, a Szabad Európa Rádió egykori színházi és irodalmi kommentátora
2003.
Próza: Hamvai Kornél: A prikolics utolsó élete
Lira: Nádasdy Ádám: A rend, amit csinálok
Esszé-kritika: Kálmán C. György: Mű- és valódi értelmezések
2004.
Próza: Németh Gábor: Zsidó vagy?
Líra: Térey János: Sonja útja a Saxonia mozitól a Pirnai térig
Esszé-kritika: György Péter: Az eltörölt hely – a Múzeum
2005.
Próza: Grendel Lajos: Mátyás király New Hontban
Líra: Tóth Krisztina: Síró ponyva
Esszé-kritika: Angyalosi Gergely: Romtalanítás
2006.
Próza: András Sándor Gyilkosság Alaszkában (Kalligram)
Vers: Beney Zsuzsa Se tűz, se éj (Argumentum)
Esszé-kritika: Földényi F. László Berlin sűrűjében (Kalligram)
A laudációkat Szilágyi Zsófia, Margócsy István, Bodor Béla tartotta.
2007.
Vers: Tandori Dezső: A legjobb nap
Próza: Györe Balázs: Apám barátja
Esszé-kritika: Tábor Ádám: Szellem és költészet
A laudációkat Bodor Béla, Szilágyi Zsófia, Margócsy István tartotta.
2008.
Vers: Lator László Az egyetlen lehetőség. Válogatott versek (Európa)
Próza: Karátson Endre Otthonok I-II. (Jelenkor)
Esszé: Borbély Szilárd Egy gyilkosság mellékszálai (Vigilia)
A laudációkat Báthori Csaba, Szilágyi Zsófi, Tarján Tamás tartotta.
2009.
Vers: Aczél Géza: (vers)szakadás, (Alexandra, 2008.)
Próza: Krasznahorkai László: Seiobo járt odalent, (Magvető, 2008)
Esszé: Takács Ferenc: Mobilis in mobile, (Jószöveg, 2008)
A laudációkat Báthori Csaba, Radics Viktória és Tarján Tamás tartotta.
2010.
Vers: Győri László A szó árnyéka (Kalligram)
Próza: Vajda Miklós Anyakép, amerikai keretben (Magvető)
Esszé-kritika: Bán Zoltán András Meghalt a főítész (Scolar)
A laudációkat Radics Viktória, Balla Zsófia és Györe Balázs tartotta.
2011.
Vers: Marno János A semmi esélye (Palimpszeszt–Prae.hu)
Próza: Garaczi László Arc és hátraarc (Magvető)
Esszé-kritika: Veres András: Kosztolányi Dezső Édes Anna kritikai kiadásának sajtó alá rendezése (Kalligram)
A laudációkat Radics Viktória, Selyem Zsuzsa és Tarján Tamás olvasta fel.
