Létezhet-e ember hiba nélkül, s létezhet-e olyan gonoszsággal élő ember, akiben nincs egy cseppnyi fény sem? Meghatározza-e egyetlen rossz döntés az egész életünket? Csak rajtunk áll, hogy melyik arcunkat látja a világ?
Az 1877-ben írt Vörös Rébék című ballada musicalként bár a zenés színházhoz méltóan, csodálatos dallamokon át közérthetően fogalmaz, színészi mélységeivel teremti meg azt a valódi színházi élményt, amely ezekre a kérdésekre keresi a választ.
Arany János születésének 200. évfordulójára született Pesty Nagy Kati szívéből és tollából Derzsi György lelkéből ez a musical-ballada. A musical egyes szövegrészletei egyszerre reflektálnak az eredeti műre, a parafrázisként megszületett alkotásra, kiegészülve azzal a jelentéstartalommal, amivel a szerzői bővítik, egyszerre szólaltatva meg a kortárs írót, a fiktív karaktert és az eredeti alkotás szerzőjét, Arany Jánost.
„A kultúra megőrzése akkor a legvalódibb, ha életben is tudjuk tartani. Életben pedig akkor tudjuk tartani, ha a múlt szavait ötvözni tudjuk a mai lelkületünkkel, gondolatainkkal. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy Arany János balladáját mi, a magunk életével és szellemiségével igazi színpadi művé formálhatjuk” – nyilatkozta a darab megálmodója az ősbemutató után.
A Vörös Rébék, Arany János késői balladái közül a legeredetibb. A musical ballada szerkezetében is Arany nagyszerű versét veszi alapul, s bár nem akarja a titokzatosságát, töredezettségét megtagadni, mégis szolgál egyfajta történeti magyarázattal, s olyan kérdéseket vet fel, amelyekre minden nap keressük a választ, az élet, az erkölcs, a felelősség és a változás eredendő kétségeit feszegetve.
Ezekre a kérdésekre reagál a színpadi változat, egyszerű szituációkban, emberivé varázsolva akár egy boszorkánynak hihető lény történetét, vagy varázsossá álmodva egy hétköznapi asszony meséjét.
Hogy miért ez a műfaj? Arany nagy zenekedvelő volt sőt, ő maga is írt dalokat. A zene pedig mint egy híd képez utat a közönség és a kultúra között. Olyan populáris műfaj ez, mely kortalan, örökzöld: mindig jó helyen és jó időben van, ugyanúgy, mint a kérdéseinkre keresett válaszok..
Parádés szereposztás, a teljesség igény nélkül:
Rébék: Kecskés Tímea
Pörge Dani: Pásztor Ádám
Kasznár: Miller Zoltán
Pap: Turek Miklós
Tera: Bucsi Annamária
A rendező: Pesty Nagy Katalin, a szereplők Fekete Mónika jelmezeibe bújnak, koreográfus Sándor Dávid. Vetítésanimáció és vágás: Papp Pala László. A vetítésben látható grafikai alkotásokat a tatai Szent Gellért Autista Lakóotthon Alkotói készítették, Palástiné Viczena Katalin vezetésével, így ez a darab a gazdag képi világ segítségével ad lehetőséget az érzelmi gazdagság bemutatására, amiben a spektrumzavaros fiatalok megélik mindennapjaik és alkotásaik.
Arany János – Derzsi György – Pesti Nagy Katalin
VÖRÖS RÉBÉK
Musical Ballada
Arany János műve alapján
Helyszín: Papp László Budapest Sportaréna, Budapest
Időpont: 2018. november 5. 19:00 óra
Jegyek ITT kaphatók.
