A léghajózás megszállott úttörője, Ferdinand von Zeppelin gróf 1900. július 2-án élte meg álmainak megvalósulását: az általa tervezett első irányítható léghajó, az LZ1 17 percen át a levegőben tartózkodott a Boden-tó fölött. Ezzel elkezdődött a róla elnevezett léghajók dicsőségek övezte és balsikerek tarkította története.
A világon az első kormányozható, fémből épült léghajó egyébként Schwarz Dávid keszthelyi fakereskedő nevéhez kötődik. A magyar mérnök szerkezete 1897 novemberében tette meg egyetlen, szerencsétlenül végződött próbarepülését Berlinben. A bemutatón a közönség soraiban ott volt Ferdinand von Zeppelin gróf is, aki megvette Schwarz özvegyétől a léghajó összes szabadalmát, és ezek alapján alkotta meg a róla elnevezett léghajótípust, és egy léghajóépítő üzemet hozott létre.
Zeppelin 1891-ben kezdett a repülés kérdéseivel foglalkozni. Több kudarc után Schwarz terveinek továbbfejlesztésével 1900-ban sikerült először merev testű, kormányozható léghajót építenie. A Schwarz-féle léghajó alakra és szerkezetre az 1914 körül szolgálatba állított Zeppelin-féle gépek elődjének tekinthető.
A LZ-I léghajó hossza 128, átmérője 11,7 méter volt és 16 elválasztott gáztartályt tartalmazott. A légcsavarokon keletkező húzóerőt két 16 lóerős Daimler-motor szolgáltatta, a haladás irányát oldal- és magassági kormányokkal szabályozták. A léghajó első, 17 perces próbaútját 1900. július 2-án tette a Boden-tó felett, de a kormánymű tökéletlenségei miatt a kikötőoszlophoz közelítésnél csaknem eltört.
Az első útról a Huszadik Század magyar lap így számolt be:
„Kisérlete minden eddiginél nagyobb sikerrel járt. Minden irányban bekalandozta Radensburg környékét, majd visszatért a Boden-tóra, ezt megkerülte 500 méternyi magasságban. Két órai előre kijelölt menet után a léghajó még egy teljes óráig keringett minden irányban, mig a sötétség be nem állott. Azután beszüntette motorainak müködését, mire a szél visszavitte Friedrichshafenbe. Ez a kisérlet ismét bebizonyitotta, hogy a Zeppelin-féle léghajó kiváló röpülőképességében nem lehet többé kételkedni.
Zeppelin léghajója szivaralaku és aluminiumból készült. 13 rekeszből áll, s igy, ha az egyik elromlik, a többi föntartja. Az egész léghajó selyemmel van bevonva. Négy, aránylag kis csavar hajtja, kettő az előrészen, kettő pedig a hátsó részen van elhelyezve. Két, ugyancsak aluminiumból készült csónak van a léggömb alsó részén elhelyezve mozgékonyan, ezek között egy 40 méter hosszu folyosóval, melyen közlekedni lehet.
A léggömb a Boden-tó partján épitett félszerben van elhelyezve. Egy ott levő sinszerkezeten nyugszik, ezzel együtt huzzák ki a félszerből és a sinekről száll fel. Rendkivül érdekes ez az óriási lelánczolt tutajon álló épitmény, a mely lehetővé teszi azt, hogy a léghajó az indulása után következő időben a viz fölött röpülve, semmi akadályba se ütközzék, mig el nem éri a rendes magasságot.
A 70 éves Zeppelin grófnak legutóbbi kisérlete is fényesen sikerült. Nehéz viszonyok közt, fellegekbe nyuló hegyek fölött és erős szél ellenében tizenhét óráig maradt a levegőben és léghajója mindvégig engedelmeskedett kormányosának. Ez a nagy siker most a léghajósok javára billentette a mérleget, szemben azokkal, a kik a repülőgép hivei. Most már valószinünek látszik, hogy Zeppelinnek sikerülni fog léghajóját huszonnégy óráig, sőt még tovább is, föltétlen biztonsággal kormányozni. E mellett az óriási léghajón husz ember is utazhatik, a minek katonai szempontból igen nagy fontossága van.”
A hibák kiküszöbölése után a jármű 31 kilométeres óránkénti sebességet ért el, az LZ-III 1906-ban már egy napig maradt a levegőben.
Zeppelin grófnak újból és újból pénzre volt szüksége terveinek megvalósításához. Friedrichshafenban összesen 123 léghajó készült, a legtöbbjük katonai célokra. A fejlesztés felemésztette Zeppelin vagyonát, akit a csődtől csak II. Vilmos császár támogatása és egy javára rendezett sorsjáték mentett meg. A járművek tervezője 1917. március 8-án halt meg a poroszországi Charlottenburgban és így nem érhette meg sem a katonai célokra használt léghajók vereségét az első világháborúban, sem pedig azt a sikert, amelyet tengerentúli utak céljaira szolgáló elegáns szállítóeszközként arattak.
Ma a Boden-tó partján, Friedrichshafenban található Zeppelin Múzeum legnagyobb attrakciója az 1937-ben az amerikai Lakehurst fölött tűzvész következtében megsemmisült és részben rekonstruált „LZ 129 Hindenburg” léghajó.
