„A nő: tetőtől talpig élet. / A férfi: nagyképű kísértet.” Weöres Sándor verse a nőket magasztalja, és a mindennapjainkban kulcsszerepet betöltő nők szerepének megkérdőjelezhetetlenségét hangsúlyozza. Legyen ez a nap a nőké!
A két nem: Weöres Sándor
(részlet)
A nő: tetőtől talpig élet.
A férfi: nagyképű kísértet.
A nőé: mind, mely élő és halott,
úgy, amint két-kézzel megfogadhatod;
a férfié; minderről egy csomó
kétes bölcsesség, nagy könyv, zagyva szó.
A mindennapjainkban kulcsszerepet betöltő nők nem csupán gyermekeink, családjaink boldogulását biztosítják. Nap mint nap, szinte észrevétlenül tartják össze kisebb-nagyobb közösségeinket, szilárdítják azon eszméket és értékeket, amelyek egy modern, befogadó társadalom alapját adják.
Az 1910-ben Koppenhágában megtartott II. Nemzetközi Szocialista Nőkongresszus javasolta megrendezését, az időpont 1914-ben lett március 8. a New York-i textilmunkásnők 1857-es sztrájkjának (más források szerint az 1908. március 8-i, 129 munkásnő életét követelő gyártűz) emlékére. A nők jogai és a nemzetközi béke napját 1977-ben tette hivatalos ünneppé az ENSZ-közgyűlés.
1909-ben az Amerikai Szocialista Párt február 28-át tette meg nemzeti nőnappá, s 1913-ig e napon tartották az ünnepet. Az 1910-ben Koppenhágában megtartott II. Nemzetközi Szocialista Nőkongresszuson a német Clara Zetkin javasolta, hogy évente rendezzenek világszerte nőnapot. A Nemzetközi Nőnapot 1914-ben tették március 8-ra a New York-i textilmunkásnők 1857-es sztrájkjának – más források szerint egy New York-i gyárban 1908-ban e napon bekövetkezett tűzben meghalt 129 munkásnő – emlékére.
Esterházy Péter: Egy nő
(Részlet)
„Ha megpillantom, nagyokat kell lélegeznem. Délelőttönként el is szédülök. Ideges vagyok. Idegességemben ásítozom. Ez rá is átragad. Ott állunk, ő a csöndességével, eszességével, természetes kedvességével, halk mozdulataival, tapintásával, félénkségével, tisztaságával, romlatlanságával, bolcs ártatlanságával, én meg nem is tudom, mivel, üres vagyok, bennem is ő van, a csöndességével, eszességével, természetes kedvességével, halk mozdulataival, moccanó két mellével, pihéivel, tapintatával, félénkségével, tisztaságával, romlatlanságával, combjai suhanásával, a váratlanul bumfordi bokájával, bölcs ártatlanságával, ott állunk és tehetlenül ásítozunk egymásra.”
A legtöbb országban ekkortájt erősödtek föl a nők követelései szociális-gazdasági jogaik kiszélesítésére, a foglalkoztatásban, a bérezésben érvényesülő hátrányos megkülönböztetésük megszüntetésére.
A nemzetközi nőnapot először 1911. március 19-én ünnepelték meg Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban. A tüntetéseken, felvonulásokon sok férfi is részt vett, s akkoriban a nők választójogának megszerzése kapott kiemelt hangsúlyt. (Finnországban a nők már 1906-tól szavazhattak, Oroszországban 1917-től, Németországban 1919-től, a franciaországi és az olaszországi nők azonban csak a II. világháború végétől, a belgák 1958-tól, a svájciak 1971-től, a portugálok 1976-tól, liechtensteini nők csupán 1984-től.)
Magyarország a nőnapi felhíváshoz először 1913-ban csatlakozott, amikor az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott. A következő évben, 1914-ben már országszerte rendezvényeket szerveztek. A Rákosi-diktatúrában a nőnap ünneplése kötelezővé vált.
Az ünnep a részint elért eredményeknek is köszönhetően sok helyen elvesztette politikai tartalmát és jelentőségét, s jobbára virággal, apró ajándékokkal ünneplik. Igaz az Egyesült Államokban 1963-ban hoztak törvényt a nemek azonos fizetéséről, de a férfiak még ma is lényegesebb jobban keresnek. A nemek között az Európai Unióban is mutatkozik bérkülönbség, noha 1975-ben irányelv tiltott meg minden díjazásbeli megkülönböztetést, ezért 2009 márciusában az Európai Bizottság kampányt indított a nemek közötti bérszakadék megszüntetéséért.
Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem. A lányok
(részlet)
„A lányok a Vadász utcába járnak: egy órakor gyakran találkozunk velük, tarkán sereglenek ki a körútra, vihognak és sugdolóznak. Copfjukon piros és kék pántlika fityeg, hárman-négyen összefogóznak, egymásba karolnak, az egyik halkan, súgva mond valamit, hangosan kuncogni kezdenek.
Ellenségesen és értetlenül és irigyen nézem őket, vajon miféle butaságon nevetnek folyton? És mit sugdolóznak? Ha két lány összejön, mindjárt sugdolózni kezdenek – ismeretlen dolgon nevetnek, elkomolyodom, és gyanakodva, rossz érzéssel húzom föl a szemöldököm – valami profán, cinikus, tisztátalan dolog van a világon; amiről csak ők tudnak, és mindig arról beszélnek; gúnyosan, alattomosan néznek rám és elszaladnak. Vajon mi lehet az?„
Magyarországon az azonos felkészültségű, azonos munkakörben dolgozó nők 8-11 százalékkal kapnak kevesebb fizetést, és ez a különbség a gyermekek számával egyre nő: egy kétgyerekes nő már 25 százalékkal kevesebbet keres, mint egy azonos beosztásban dolgozó férfi.
A világ számos pontján még rosszabb a helyzet. Sok helyütt e napon a nők elleni erőszakkal szemben emelik fel szavukat civil szervezetek, mert véleményük szerint a családon belüli erőszak, a munkahelyi szexuális zaklatás, a prostitúció áldozatait a jog nem védi kellően, és e cselekmények elkövetői továbbra is jórészt büntetlenül maradnak. Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet ezért azt követeli, hogy állítsanak fel egységes és erős női ENSZ-ügynökséget, amely biztosítaná, hogy a nők a világ minden részén a gyakorlatban is élvezhessék jogaikat.
Ambiciózusabbak az Y-generáció női munkavállalói
A korábbi generációknál ambiciózusabbak és képzettebbek az 1980 és 2000 között született, Y-generációba tartozó nők; magabiztosságban a brazil, az indiai és a portugál nők vezetik a rangsort, míg a japán, a német és a kazah nők a legkevésbé magabiztosak közé tartoznak – derült ki a PwC tanácsadó cégnek a nemzetközi nőnap alkalmából készített felméréséből.
A kutatásban 75 országban, 8756 nővel készítettek interjút a munkáról és a karrierről. Az eredmények szerint a megkérdezett, 1980 és 1995 született nők 53 százaléka a szakmai előmeneteli lehetőségeket tekinti a legvonzóbb munkáltatói tulajdonságnak. Majdnem ilyen fontos tényező számukra a versenyképes jövedelem és az anyagi ösztönzők, valamint a rugalmas munkaidő, amit a válaszadók 35 százaléka említett.
A felmérés szerint az Y-generációhoz tartozó nők közül a kétkeresős párkapcsolati modellben élők 66 százaléka a párjával megegyező vagy annál magasabb keresettel rendelkezik. Emellett az ilyen nők minél tapasztaltabbak, annál valószínűbb, hogy akár fő keresővé is válnak a kapcsolatban – mutatnak rá a kutatás készítői.
A kutatás megállapította továbbá, hogy az Y-generációhoz tartozó nők minden korábbinál jobban igénylik a nemzetközi tapasztalatszerzés lehetőségét, 71 százalékuk kíván hazáján kívül dolgozni karrierje során. Mindemellett az Y-generációs nők azonnali, magas színvonalú, jövőbe mutató visszajelzést igényelnek, mégpedig – dacára a digitalizálódó világnak – inkább személyes megbeszélés keretében – derül ki a PwC felméréséből.
