Cseh Tamás és Bereményi Géza egy kicsit sánta nótát írt egy Weöres-vers nyomán…
„Egyik éjjel jövünk a Quartier Latinből, szinte nem is jártunk máshova, csak a diáknegyedbe, jövünk haza gyalog a St. Germainen, éjjel egy óra, beülünk még egy kávéházba, és a Géza azt mondja, Tamás, írjunk egy dalt. Nekem volt egy jó dallamom, elkezdem dúdolni, minden pont úgy mint itthon, csak éppen gitár nélkül, és Géza elkezdi írni: „Aki előtt a kaput becsukják, / és azt kiáltják, rosszkor születtél / Megáll a csöndben és arra vár még…” dúdold, Tamás, dúdold, én dúdolok, Géza meg ír… Kész, szól egyszer. „Tündérszemekkel üres mezőkre, / határ határát ahol elveszti, / mindig van onnan tovább hova menni, / onnan többé már nem ismeri senki”. Kicsit sánta a nóta, mondja Géza szégyenlősen, merthogy egy Weöres-vers** nyomán keletkezett. Alig vártuk, hogy hazamenjünk, és Magyarországon elénekeljük.”
Bérczes László – Cseh Tamás: Cseh Tamás
*Cseh Tamás és Bereményi Géza Az égboltsapkájú ember c. dalt 1972 nyarán írta egy bárban, a párizsi éjszakában
**Weöres Sándor Az ég-sapkájú ember c. versét 1951-ben írta, és 1970-ben jelent meg az Egybegyűjtött írások c. kiadványban.
