Skóciában volt szokás a bolondjáratás: egy balekot megkértek, hogy vigyen el egy levelet a szomszédba. A levélben ez állt: „Áprilisnak elseje, küldd a maflát másfele”. Április elseje hagyományosan a bolondok, pontosabban a bolondozások napja, amikor bárki a legképtelenebb tréfát űzheti embertársaival.
Bolondos a bolondos április 1-je története. Egyesek a régi római „bolondok ünnepére” vezetik vissza, mások Indiában keresik eredetét. Valószínűleg valamilyen téltemető, tavaszköszöntő pogány hagyományból ered: a naptárreformok előtt április elseje volt évkezdő nap, amikor vidám mókázással ünnepelték a természet megújulását.
KÁNYÁDI SÁNDOR: ÁPRILIS HÓNAPJA
Bolondos egy hónap
április hónapja,
hol kalap a fején,
hol báránybőr sapka.
Köpenyegbe burkol,
ingujjra vetkőztet;
mutatja a tavaszt
hol nyárnak, hol ősznek.
Hiába próbálnád
kilesni a kedvét,
túljár az eszeden,
mire észrevennéd.
Búsnak teszi magát,
szeme könnyben ázik,
mindegyre lehunyja
sűrű szempilláit.
Aztán gondol egyet,
fülig fut a szája,
s ránevet a fényben
hunyorgó világra.
A szokás eredete homályba vész. Vannak, akik az ókori szaturnáliák folytatásának tekintik – a féktelen vidámsággal megült ünnepen úr és szolga szerepet cserélt, s a rabszolga azt tehette, amit akart, mások a Kübelé-kultusszal összefüggő római-görög hilaria ünnepre vezetik vissza.
A legelterjedtebb magyarázat szerint a bolondok napja a középkori Franciaországból származik. Az év kezdete ugyanis hagyományosan április elsejére, a tavasz kezdetére esett, amikor ajándékokkal kedveskedtek egymásnak az emberek. 1564-ben IX. Károly január 1-jére helyezte át az Újévet, de az emberek csak lassan fogadták el a rendelkezést. Sokan megszokásból vagy a régi hagyományhoz ragaszkodva továbbra is küldözgettek ajándékokat, ezek változtak idővel tréfás semmiségekké, meglepetésekké: a hamis évkezdetet hamiskodással ülték meg. A büntetlen csínytevés szokása gyorsan elterjedt, s mára hagyománnyá vált: ezen a napon ajánlatos fenntartással kezelni még a televíziók, rádiók híreit is.
Az egyik első április elsejei tréfát Toulouse grófja, XIV. Lajos francia király fia követte el: éjszaka szűkebbre varratta egy márki ruháját, így az reggel nem tudta felhúzni sem a nadrágját, sem a mellényét. Szobájában sorra jelentek meg a csínytevők és szörnyülködtek, mennyire felpuffadt a márki. Rögvest orvost is hívattak, a beavatott doktor fejét csóválva megírta a receptet, amivel szaladtak a patikushoz. Aki szintén a fejét csóválta, de ő azért, mert nem értette a dolgot: a recept ugyanis így szólt latinul: Végy egy ollót és vágd fel a mellényed… Magyarországon ezen a napon szúnyogzsírért küldték a kiskanászt, esetleg trombitahúrt, libatejet hozattak velük a boltból. Skóciában volt szokás a bolondjáratás: egy balekot megkértek, hogy vigyen el egy levelet a szomszédba. A levélben ez állt: „Áprilisnak elseje, küldd a maflát másfele”. A szomszéd visszaragasztotta a borítékot és még egy útra kérte a jámbor embert – így folyt a játék, amíg a „postás” észbe nem kapott.
A brit közönséget 1864-ben az egyik újság szamárkiállításra hívta meg, a helyszínen összegyűlt tömeg azonban egyre elégedetlenebb lett, mert szamárnak se híre, se hamva nem volt. Végül valaki elkiáltotta magát: április elseje!, az emberek pedig nevetve hazamentek a kiállításról, amelynek ők voltak az attrakciói. 1878-ban sok amerikai készpénznek vette azt a hírt, amely szerint a zseniális feltaláló, Edison a fonográf után olyan készülékkel állt elő, amely a földet gabonává, a vizet borrá változtatja, így megoldja az éhezés kérdését. Több országban többször elhitték, hogy az időszámítás tízes alapú lesz, 1980-ban pedig Angliában tiltakozó levelek áradatát indította el az a kacsa, hogy a Big Ben órája digitális kijelzőt kap.
A mai világban annyi információ zúdul az emberekre, hogy nehéz különbséget tenni valódi és hamis között, így megesik, hogy az április 1-jei tréfának szánt hírek pánikot keltenek, a valós híreket pedig tréfaként fogják fel. 1946. április 1-jén például egy földrengés után 150 áldozatot követelő szökőár söpört végig Alaszkán és Hawaii szigetén, és sokan tréfának vették a vészjelzést.
Ezen a napon sokszor nehéz a tréfa és a valóság között különbséget tenni, így megesik, hogy az április 1-jei tréfának szánt hírek pánikot keltenek, a valós híreket pedig tréfaként fogják fel. Amikor 1946. április 1-jén egy földrengés után 150 áldozatot követelő szökőár söpört végig Alaszkán és Hawaii szigetén, az áldozatok magas számában közrejátszott, hogy akadtak, akik tréfának vették a vészjelzést. Egy másik fura történet szerint a 17. században a franciák által bebörtönzött lotaringiai herceg éppen április 1-jén kísérelt meg börtönéből kiszabadulni álruhában. A mellé rendelt cselédlány felismerte, és jelenteni akarta a szökést, ám mindenütt megnyugtatták: ők is tudják, aznap van a bolondok napja. Amikor aztán kiderült, hogy a rab tényleg kereket oldott, már késő volt…
