„A mai-mában élni kell nekem, / a többi bennem él, ha otthagyom: / a tegnap-mára jól emlékezem, / a holnap-mára vágyom már nagyon.” A nemzetközi gyereknap célja, hogy felhívja a figyelmet a gyermekek jogaira, sajátos világukra.
1950 óta ünnepli a világ a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség 1949 novemberében elfogadott határozata alapján. Magyarországon hagyományosan május utolsó vasárnapján tartják.
RANSCHBURG JENŐ: IDŐ
Holnap hatéves nagyfiú leszek!
De mit jelent a „holnap”, nem tudom,
mert reggel, hogyha újra felkelek,
a mába fut megint a holnapom.
Holnap ma lesz, s ma volt a tegnap is,
tegnap nem lesz, s holnap nem volt soha
a ma a mából csak a mába visz,
elindul este-reggel ér oda.
A mai-mában élni kell nekem,
a többi bennem él, ha otthagyom:
a tegnap-mára jól emlékezem,
a holnap-mára vágyom már nagyon.
Az ENSZ közgyűlése 1954-ben javasolta, hogy minden országban tartsák meg az egyetemes gyermeknapot. Az ünnep célja, hogy megemlékezzenek a világ gyermekeinek testvériségéről, valamint a gyermekek jóléte érdekében kifejtett küzdelemről. A kormányoknak azt javasolták, hogy mindenhol olyan napot jelöljenek ki erre a célra, amelyet megfelelőnek gondolnak.
Szerencsés családokban élő gyermekeknél ez a nap felhőtlen szórakozást jelenti, ehhez mindenütt színes programok várják őket. De vannak szegénysorban élő gyermekek is, akikért minden nap tenni kell. Magyarországon naponta mintegy 300 ezer gyermek éhezik, a gyermekszegénység ellen kormányzati és civilszervezetek érdemben közösen tehetnek.
A szegénység a legfőbb oka a gyermekmunkának is. Több mint 200 millió 5-17 év közötti gyermek dolgozik rendszeresen a világban, ők soha nem járnak iskolába vagy nem végzik el azt, s munkájukért a legtöbben éhbért kapnak. Míg Nyugat-Európában a gyermekszegénység városi, addig Magyarországon és Kelet-Európában elsősorban falusi jelenség. Idehaza minden ötödik, hatodik gyermek olyan családban él, ahol egyetlen kereső sincs.
A gyermekek jogainak világnapja november 20-a, az ENSZ ugyanis 1989. november 20-án fogadta el a gyermeki jogokról szóló konvenciót, amelyet Magyarország 1990. március 19-én írt alá. (A gyermekvédelmi törvényt 1997-ben fogadta el az Országgyűlés.)
Kell-e ajándék a gyereknapi?
Tíz magyar családból kilencben ünneplik a gyereknapot május utolsó vasárnapján, a szülők átlagosan 2-5 ezer forintot költenek gyereknapi meglepetésre – derül ki a Játéksziget bolthálózat tulajdonosa, a Formatex és a Regio Játékkereskedelmi Kft. külön-külön végzett, MTI-hez eljuttatott kutatásaiból.
A szülők mintegy fele átlagosan 3800 forint értékben vásárol játékot a Regio felmérése szerint, 6000 forintnál többet csak a családok negyedében költenek. Hasonló összegekről írt a Formatex is: a programokra és az ajándékokra a megkérdezett szülők 27 százaléka 2-5 ezer forint között költ, de 19 százalékuk 5-7,5 ezer forintot is kiad, közel ennyien akár 10 ezer forintot is elköltenek, sőt 23 százalék 10 és 20 ezer forint közötti összegből gazdálkodik ezen a napon.
A pünkösdi hosszú hétvégén a kisgyermekes családok egyharmada utazik el, a legnépszerűbb úti célok a Balaton, az Északi-középhegység és Budapest. A megkérdezettek mindössze 5 százaléka ad pénzt is gyereknapra, nagyrészt 1-2 ezer forintot. A családok kétharmada a helyi gyereknapi rendezvényeket látogatja meg, egyharmaduk pedig kirándulni indul, emellett a közös játék is nagy szerepet kap – ismerteti a Regio Kft.
Az országszerte 8 Játéksziget üzletet üzemeltető Formatex Kft. felmérése szerint a szülők 80 százaléka meglepetésnek szánja a gyereknapi ajándékot, nem együtt választanak a gyerekekkel. A tárgyi ajándékozás a legnépszerűbb, amit az olyan élményajándékok követnek, mint a fagyizás, a gyereknapi tematikus programok, majd a kirándulás vagy állatkerti és játszóházi látogatás.
A gyereknapi ajándékok között továbbra is a játékok a legnépszerűbbek, majd a könyv és az édesség következik, sportszereket és ruhát a szülők 15 százaléka készül adni gyerekének – közölték.
