„Mert a Mikulás úr nem ismer tréfát és nagy megkülönböztetéseket tesz a gyermekek között. Igazi Janus-fej, ugyanegy időben mosolyog az egyik arca az egyik gyerekre s haragos a másik a másikra.” Mikszáth Kálmán pontosan leírta, milyen is a Mikulás. De ki is a Mikulás?
December 6. – a nagyputtonyos ünnep, Szent Miklós napja
Szent Miklós (Nikolaosz) 270 körül született a kis-ázsiai Patarában. Szüleit korán elvesztette, vagyonukat megkeresztelkedése után szétosztotta. A hívők égi jelre választották meg Müra (a mai törökországi Demre) püspökévé. A keresztényüldözés idején börtönbe vetették, kiszabadulva részt vett a 325-ben tartott niceai zsinaton. A jótékonykodásáról ismert Miklós, akit már életében szentnek tartottak, 343. december 6-án halt meg.
Amikor Mürát 1087-ben elfoglalták a szeldzsuk törökök, tetemét az itáliai Bariba vitték, ahol bazilikát emeltek tiszteletére, ereklyéit a főoltáron helyezték el.
Csodatettei között említik, hogy viharban megmentette egy vízbe esett tengerész életét. Más alkalommal leleplezte azt a hentest, aki a várost sújtó éhínség idején három kisgyermeket ölt meg, hogy kimérje húsukat, sőt fel is támasztotta a fiúkat. Leghíresebb legendája szerint élt Mürában egy szegény ember, aki hozomány híján nem tudta férjhez adni három leányát. A püspöknek fülébe jutott a dolog, de túl szerény volt ahhoz, hogy nyíltan segítsen. Éjszaka dobott be három erszényt az apának, így a lányok megmenekültek attól, hogy örömlánynak adják el őket.
Miklós az utazók, a zarándokok, a tengerészek és a révkalauzok, a gyermekek, a hajadonok és az aggszüzek, valamint a zálogházak tulajdonosainak védőszentje, oltalmazója továbbá a házasságnak és az anyaságnak, védőszentje Oroszországnak, Görögországnak, Szicíliának, Lotaringiának és Puglia (Apulia) tartománynak. Magyarországon mintegy hatvan községet neveztek el róla.
Mikulás, Télapó, Joulupukki, Santa Claus és Weihnachtsmann
Ünnepe, hagyományai összemosódtak a karácsonyi ünnepkörrel. A nagylelkűségéhez és kedvességéhez fűződő történetek nyomán alakult ki a Mikulás-kultusz. Szinte minden nép kultúrájában feltűnik hosszú, prémes, vörös köpenyben járó, deres szakállú, nagy csizmájú alakja, amelyet egyes források szerint csak a 19. században nyert el.
Osvát Erzsébet: Mennyi apró télapó
(részlet)
Hull a hó,
hull a hó,
mennyi apró télapó!
Igaziak, elevenek,
Izgő-mozgó hóemberek.
Nagykabátjuk csupa hó.
Honnan e sok télapó?
A magyar Mikulás szó cseh eredetű, a 19. században terjedt el. Az ajándékozásnak a Kárpát-medencei magyarság körében is gazdag paraszti hagyományai vannak. Számos helyen ismeretes volt a Mikulás-járás. A maskarába öltözött „Miklós püspök” kíséretével együtt olyan házakba tért be, ahol gyerekek vannak, és ott vizsgáztatta, imádkoztatta, tudásuk és viselkedésük szerint jutalmazta vagy virgáccsal fenyítette őket. Ez utóbbi gyakran a kíséretében lévő krampusznak jutott feladatul.
A Felső-Csallóközben házról házra járó Mikulások december 5-én este – miután megbizonyosodtak arról, hogy a gyerekek jól viselkedtek, puttonyból ajándékozták meg őket. Az ajándékozás szokása is csak a 19. század második felétől terjedt el a Kárpát-medencében. A 20. századi szokás szerint – a gyerekek örömére – a Mikulás éjszaka, titokban teszi ajándékait az ablakba helyezett csizmákba.
A nagykarácsonyi Mikulásház 1995-ben nyitotta meg kapuit. Többszöri költözés után, 1997-ben kapott állandó helyet a Mikulás. A gyerekek a Mikulással való találkozás előtt a Játékszobában tartózkodhatnak. Az udvaron ott áll a csillagjáró szán, ott várakoznak a szánhúzó szarvasok.
A püspök neve mindenütt más és más: Szent Miklós, Heiliger Nikolaus, Mikulás, Finnországban Joulupukki, az Amerikában ismert Santa Claus a holland Sinterklaas torzult változata.
A Szovjetunióban a vallásos vonatkozásoktól megtisztított Gyed Moroz (Fagy apó) a jóságos Sznyegurocskával (Hópelyhecske) hozta a fenyőfát az ajándékokkal, de szilveszterkor. Télapót megpróbálták „exportálni” is a szocialista országokba, hogy kiszorítsák vele a Mikulást és Jézuskát, de csak a neve terjedt el.
