„Ne fuss el hát, szép virágom, / Locsolásért csók jár, három!” Húsvétkor egykor vízzel öntötték nyakon a lányokat: a locsolkodás napjának elnevezése, a vízbevető hétfő nem mesterségesen előállított illatra utal.
Sok helyütt tartanak locsolóbálokat, s ez a hagyomány már a városokba is eljutott, ezzel zárul az ünnep hosszú időszaka. A húsvéthétfői locsolást követően a fiatalembereket is megkínálják, tojásokkal tömik meg a zsebüket, és a húsvéti locsolkodás után illik egy kupicával megkínálni a legényt. (Ebben az esetben az óvatos közlekedést és a kormány mögé ülés elkerülését ajánljuk.)
Itt a húsvét, eljött végre,
A szép lányok örömére.
Mert a lányok szép virágok,
Illatos víz illik rájok.
Kit húsvétkor nem locsolnak,
Hervadt virág lesz már holnap.
Ne fuss el hát, szép virágom,
Locsolásért csók jár, három!
Képzelj el egy tornácos parasztházat, bejárata előtt egy leány és egy legény, kezében a locsolóvödörrel, a középkor óta ismert húsvéti locsolást megjelenítve. A ház belsejében szoba-konyha. A konyhában végig követhető a tojásfestés, a tojásírás folyamata. A szobában a húsvéti asztalon az ételszentelmények: sonka, tojás, kalács. A házat körülölelő falakon az ünnepkor részletezése, a kiszejárás, a zöldágjárás, a villőzés, a komálás, a mátkálás, a májusfa állítás. A jeles dátumok: a nagyböjt, a virágvasárnap, a nagyhét, a húsvét, a fehérvasárnap, a Szent György, a Márk, az Orbán napja és a Pünkösd hiedelmei.
Húsvétkor egykor vízzel öntötték nyakon a lányokat: a locsolkodás napjának elnevezése, a vízbevető hétfő nem mesterségesen előállított illatra utal. A szegényebb korokban szagos vízzel locsolkodtak a legények, a fiúk rózsavízzel mentek a lányokhoz.
A locsolkodás alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. A tojás (eredetileg halotti kultusz kellék) a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését, a népi hiedelem szerint az életet, a piros szín Jézus kiontott vérét jelképezi. A locsolkodó vers és a kölnivel való locsolkodás később terjedt el, ahogy az ajándékot hozó húsvéti nyúl képzete is. A nyúl szintén a termékenység és az élet ciklikus megújulásának jelképe, de a gyermekeket megajándékozó nyúl meséje csak a közelmúlt „terméke”.
Koronként és pénztárcánként változik, hogy a fiúk mivel indulnak locsolni. Az illatos locsolószerekről szóló tudnivalók körébe a bibliai mirha és tömjén eredete éppúgy belefér, mint a kellemetlen illatok szinonimájává vált Patchouli, s a mai sztárokról elnevezett illatarmada keletkezésének története.
Az ünnepi locsolkodás ma már elképzelhetetlen drága kölnik, parfümök nélkül. Az asszonyok-lányok ezt nem mindig fogadják felhőtlen örömmel, megesik, hogy inkább kirándulásba menekülnek a szagözön elől, amit szerintük a „pacsuli” jelzővel összefoglalt illatszerek árasztanak.
A húsvéthétfőt régebben – a locsolkodás szokására utalva – vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezték. A nap a fiatal lányok és legények mulatságainak egyik legfontosabb alkalma, igazi tavaszünnep volt szabadban töltött szórakozással, az ünnepen országszerte húsvéti bálokat rendeztek.
A húsvéti szokásokhoz hozzátartozik, hogy barátainkat, ismerőseinket felköszöntsük, és míg egykor képeslapot küldtünk, ma inkább e-mailben vagy SMS-ben üdvözöljük egymást. Az üdvözlések küldése a képeslappal egyidős, és nagyon változatos jelképrendszerre bukkanhatunk rajtuk. Nem mindegyik tanúskodik jó ízlésről, de azért mindenki találhat kedvére valót.
