„Formálódik egy újfajta sörkultúra, ami nélkül nincs modern magyar gasztronómia.” A sör és a sörgyártás folyamata több ezer éves múltra tekint vissza, szinte egyidős a civilizációval.
A sör az egyik legtermészetesebb italunk. Komlóból, vízből, árpából és élesztőből készül. A sör és ételtársításai mellett, a számos kedvező élettani hatásáról ismert komlót is érdemes a reflektorfénybe állítani.
A sör és a sörgyártás folyamata több ezer éves múltra tekint vissza, szinte egyidős a civilizációval. Kezdetleges sörfajták megjelentek már az ókori Egyiptomban és Babilóniában is, azonban az ókori és kora középkori söröket inkább árpalének kellene nevezni, mintsem sörnek, mert hiányzott belőlük a komló. Később Európában is meghonosodott a sörkészítés, a középkor végi serfőző céhek az ipari forradalom során átadták a helyüket serfőzdéknek, amik idővel sörgyárakká nőttek. Az utóbbi évtizedekben a felvásárlások nyomán nagy sörkonszernek jöttek létre. Manapság újra virágzik a házi és kisüzemi sörfőzés, gyors ütemben fejlődik a kézműves sörök repertoárja.
A sör a legrégebbi írásos emlékek szerint 1152 óta velünk, magyarokkal van. Az évszázadok során főztük háznál, uradalmakban, céhekben, majd városi sörfőzdékben. A reformkor elhozta a ’seresszabadságot’ és 1843-ban megnyílt az út az ipari sörfőzés előtt. Manapság a magyar söripar négy hazai gyárában évente több mint 6 millió hektoliter sört termelnek.
„Borra sör, meggyötör – sörre bor, mindenkor” – tartja a régi mondás. Eszerint nem mindegy, hogy a sörrel együtt, ha fogyaszt is valaki bort, azt milyen sorrendben teszi. Sört megelőzően bort fogyasztani nem a legszerencsésebb megoldás, míg ha a sör a korábban fogyasztott ital, az nem okozhat problémát – lényeg itt is, mint mindenben a mértékletesség!
A komló a fiatalabb kultúrnövények közé tartozik, tobozszerű termését a gyógyászatban és aromaterápiában is használják. Sörfőzésre csak a nőnemű, kúp alakú komlótoboz alkalmas. Fontos illat és kesernyés ízanyagokat ad a sörnek. A sörök keserű ízhatását IBU-ban mérik (International Bitterness Unit). A legtöbb sör 5-100 IBU közé esik. Főztek azonban már ezres, extrém komlózott sört is, annak ellenére, hogy az emberi ízérzékelés határa valahol 120 IBU körül húzható meg.
A szezonnyitó eseményre Vásárhelyi István, sörgasztronómus és az Aria Hotel séfje, Ferencz Gábor által összeállított menüben a komló számos oldaláról mutatkozhatott be, a sörsorban a klasszikus nemeskomló mellett kóstolásra került az újhullámos, illatos és a diszkrétebb komlózás is.
A magyar sörkultúrát középpontba helyező „Sör mi több” állomásain a gasztronómia mellett, ebben az évben hangsúlyt kapnak az alapanyagok, a minőségi sörgyártás, valamint a nők és a sör viszonya.
„A Sör mi több egy év alatt a ’sörbeszéd’ része lett. Formálódik egy újfajta sörkultúra, ami nélkül nincs modern magyar gasztronómia. Idén ízekre szedjük a sört. Kezdve a komlóval, amelyet már a honfoglalók is ismertek és valaha itthon is termesztettek” – mondta Schillinger Attila, a Sörszövetség igazgatója a 2016-os sörszezon megnyitóján bízva abban, hogy újabb nyarat tölthetünk el a minőségi sörök és hozzájuk passzoló étkek tudatos, kulturált fogyasztása jegyében.
A szezonnyitó ünnepségen, a komló magyarországi termesztésének újraindítását, egyelőre szimbolikusan, a frissen alapított Komló Klub vállalta fel.
