A világhírű cigányprímás, Rigó Jancsi óriási szenzációt keltő szerelmi története egy fenséges cukrászsütemény létrejöttét eredményezte, legalábbis a legenda szerint.
A nagy kalandor és macsó celeb Rigó Jancsi soha senkinek nem volt és nem is lesz János. A híres cigányprímás fiatalságáról nem sokat tudunk, ködbe vész életpályájának kezdeti szakasza. Talán egy szegény pákozdi cigánycsalád gyermekeként jött a világra – de lehet, hogy ez is már csupán a későbbi mítosz része. Tizenöt évesen Kaposvárra került, ahol későbbi apósa, a híres Simplicius Barcza Józsi zenekarában játszott, csakhogy az öreg prímás egyre nehezebben viselte a fiatal és szemtelen zenész sikerét és népszerűségét. A fiatal Mariska és férje között is egyre élesebb viták voltak, huszonnégy évesen saját zenekart szervezett és elhagyta a várost.
Feljegyzett életrajza tulajdonképpen egy nagy kalanddal kezdődött, ami a világhírnévig röpítette. Amit biztosan tudunk róla, hogy cigányzenészként végigjárva a zenekaron belüli ranglétrát prímás lett belőle, és saját bandájával járta először az ország, majd a határon túli nagy szórakozóhelyek dobogóit.
Így jutott el 1896-ban Párizsba, ahol az Alhambra vendégeit szórakoztatta zenekarának fellépésével. Ide toppant be egy estén a belga Chimay herceg szépséges feleségével, egy amerikai milliomos lányával. Jancsi észrevette, hogy játéka és még inkább személye nagy hatással van Clara Ward (vagy Ward Klára) hercegnére – ami más hölgyek esetében sem volt ritkaság, lévén jó kiállású, jóképű férfi volt – körülzsongta, zenéjével rabul ejtette. A hercegné ezt követően sűrűn kereste fel az éttermet és meg is hívta magukhoz a cigányprímást. Ahogy az lenni szokott, a sűrű találkozásokból szerelem szövődött és 1896 karácsonyán egész Európában rendkívüli szenzációt jelentett a hercegné és a tüzes fekete szemű zenész romantikus szökése. A nagy sajtót kapott válás kimondása után a fiatal pár összeházasodott. A prímás és a hercegnő regényes szerelme szenzáció lett, megfestette Toulouse-Lautrec, megrajzolták a karikaturisták.
A sütemény készítője Rigó Jancsiról nevezte el
A legenda szerint az eseményeket és a történet zajos visszhangját azonban nyomban kihasználta a pesti Rémy (később Nemzeti) Szálló élelmes cukrásza. 1905-ben a szállóban töltött szenzációszámba menő – egyes feljegyzések szerint a mézeshetük – ideje alatt Jancsi azt kérte a szálló cukrászától, hogy készítsen olyan édességet, aminek nem tud szerelme ellenállni és teljesen elkápráztatja. Egy olyan desszertre gondolt, melyet kifejezetten az illető hölgynek készít a szálloda cukrásza. Így született egy csokis, édesen krémes sütemény, mellyel a cigány prímás kedveskedhetett szerelmének a híres „Kóstold meg ez olyan barna, mint a bőröm, és olyan édes, mint a te szíved” udvarló mondattal.
A kreáció pedig annyira jól sikerült, hogy nemcsak Rigó Jancsi szíve választottját, de a hotel, majd az ország közönségét is elkápráztatta olyannyira, hogy azóta is töretlen sikernek örvend. A sütemény gyorsan népszerű lett, édes íze mit sem változott az idők során, ám a hozzá fűződő romantikus történet keserű véget ért.
A szerelem nem volt örök, számos kaland és hatalmas tartozások felhalmozása után kapcsolatuk zátonyra futott. Az Európa szerte ismert muzsikust, aki zenekarával fellépett többek között Londonban, Párizsban, Bécsben, és eljutott Amerikába is, egy évtized és jó néhány millió elköltése után Claire Ward elhagyta egy olasz pincér kedvéért, majd hozzáment egy szintén olasz hotelportáshoz. Rigó Jancsi ezek után lecsúszott kocsmazenészként tengette életét Európa nagyvárosaiban.
Azonban a „cukrászsütemények királynőjének” nevezett tejszínhabos finomság mindmáig ébren tartja a történetet és emléket állít a cigányprímásnak. A sors humora, hogy Chimay hercegnéről még Jancsival való megismerkedése előtt már két, ma is ismert ételt is elneveztek Franciaországban: az Oeufs a Chimay-t (gombás töltött tojás) és a Poularde Chimay-t (szósszal leöntött töltött csirke).
Az is biztos, hogy szinte nincs olyan cukrászda hazánkban, ahol nem lehet kapni, és tán nincs is hazánkban olyan édesszájú, aki ne csábulna el olykor-olykor egy Rigó Jancsi süteményre. A csokis csoda, ahogy a szálloda is megújulva, a modern kor ízlésének megfelelően átalakult. de éppen csak annyira, hogy a hagyományos desszert némi kortárs felhangot kapjon – olvashatjuk a hotel oldalán.
RIGÓJANCSI – RECEPT
(Nemzeti Szálló receptje)
Hozzávalók: 6 db tojás, 6 ek porcukor, 2 tábla reszelt csokoládé, 3 ek liszt
Krémhez: 4 dl tejszín, 4 dkg kakaópor, 8 dkg porcukor, vanília
Elkészítés: a tojásfehérjét habbá verjük és összekeverjük a többi hozzávalóval. Két lapot sütünk. A tepsit kikenjük vajjal, és a tésztát 1 cm vastagon beleöntjük. Süssük meg. Ha teljesen kihűlt, kenjük meg az egyik lapot 4-5 cm vastagon a krémmel. A másik lapot a tetejére tesszük és leöntjük csokoládéval.
RIGÓJANCSI – RECEPT
(egykori Rémy Szálló receptje)
Hozzávalók: 100 g vaj, 130 g porcukor, 80 g liszt, 100 g csokoládébevonó, 150 g csokoládéfondant, 30 g sárgabarackíz, 20 g kakaópor, 4 db tojás, 6 dl tejszín
A vajat 30 g porcukor és a tojások sárgájával habosra keverjük, majd beleforgatjuk a megmaradt porcukor felével kemény habbá vert tojásfehérjéket, a lisztet és a kakaóport. Ezt a masszát papírral bevont sütőlemezen egyenletesen szétterítjük és mintegy 200-220 fokon kisütjük. Ha elkészült, óvatosan leszedjük a papírról és hagyjuk kihűlni.
Közben a csokoládébevonót vízfürdő fölött felolvasztjuk, majd gyorsan simára keverjük benne a maradék cukorral felvett tejszínhabot. A tésztát két egyforma részre vágjuk. Az egyik felét vékonyan megkenjük barackízzel, bevonjuk csokoládéfondanttal és ha kihűlt, 5×5 cm-es darabokra felvágjuk.
A tészta másik felére felkenjük a csokoládés tejszínhabot, majd szorosan egymás mellé ráhelyezzük az előzően elkészített kockákat és az egészet hűtőszekrényben kifagyasztjuk.
