Ady Endre lump volt. Tudjuk ezt Nagy Endrétől. Olyan ínyenc lump volt, aki bár kedvelte a francia különleges ételeket, a legegyszerűbb főzelékeknek és pörköltszaftoknak nem tudott nemet mondani.
“Ady Endre pedig javíthatatlan lump; ebédelni is éjszaka szokott a Valterájban és a többi éjjeli mulatóhelyen; tőle megtanulhatja Krúdy Gyula, hogy hol lehet a legjobb bort kapni, hol vannak a legcsinosabb lyányok, de hogy hol mérik a legolcsóbb kismenüt, arról neki magának sincs fogalma.” (Nagy Endre: Egy város regénye)
Ady Endre nappali és éjszakai vendéglátóhelyi kóborlásai során sokféle konyha és szakács készítményét kóstolta meg. Számos hideg és meleg étel volt, amit mindig szívesen fogyasztott, Balázs mester, vagyis dr. Draveczky Balázs
Dénes Zsófiától tudjuk például, hogy igen szívesen választotta, ha szerepelt étlapon lencsefőzelék, mert ez volt a legkedvesebb étele, de csak pörköltszaftot kért rá ízesítőnek. A lencsefőzeléket még az „Ides” konyháján kedvelte meg – sokan írják, hogy mindenekfelett kedvelte.
„– Bandi, ennél-e lencsefőzeléket szentkirályi kolbásszal és oldalassal, ha egy kis hordóskáposzta volna hozzá? . . .
Magam savanyítottam szentkirályi borsfűvel. Utána talán túróspalacsintát? Vagy inkább puliszkát anyánk kukoricalisztjéből?
Endre mosolyog.
– Látod-e, Annuska, – sóvárog a szemmé – ezeket meg tudnám enni félholtan is.
Én hát meg is főztem gonddal kedvenc ételeit, hol ezt, hol azt, amiről tudtam, hogy nagyon szereti.” (Ady Lajosné: Az ismeretlen Ady)
Szerette a puliszka minden formáját, előételnek, körítésnek, de még desszertnek is. A kapros-túrós palacsinta, metélt és lepény is a kedvencek közé tartozott. Krúdy Gyula sok helyen meséli el vendéglőbeli és étkezési szokásait. Így például az Ady Endre éjszakáiból is tudjuk, hogy borozások alkalmával szokszor fogyasztott ecetes parizert hagymával vagy az ún. kofadögöt (hideg cigánypecsenyét).
„Tudom én, hogy most is vannak még olyan vendéglők Pesten, amelyeket a vidéki emberek látogatnak, akik hajnalban érkeznek meg a vonattal, ilyenformán már farkaséhesek reggel kilenc óra tájban. Ezek a vidékiek tudják legjobban, hogy hol és mikor kell gábelfrüstököt enni, a mellényzsebükből elővont penicilusok hegyével nézik meg a sertés- vagy borjúpörkölt puhaságát, kanállal eszik a savanyútüdőt, piros lesz a bajszuk a paprikás létől. Ilyen helyen szeretnék még egyszer vendég lenni.” (Krúdy Gyula: Ady Endre éjszakái)
Sörkorcsolyaként köménymagos retket, knakkot (pástétomos rozskenyér-falatokat) sörbombát (marinírozott szafaládét) vagy ájnspennert (egy db virslit pörköltszaftban) kért. Tersánszkyval való megismerkedése alkalmából nagy mennyiségű szilvásderelyét ettek meg.
Arról, hogy menüt, főzelékeket vagy különleges sülteket hol és milyen alkalomból fogyasztott költőóriásunk vendéglátóhelyeken – jóval kevesebb ismereteink vannak, kevés dokumentum maradt hátra róla.
FÜSTÖLT HÚSOS LENCSE EGYTÁL – RECEPT
Hozzávalók: 20 dkg lencse, 1 sárgarépa, 15 dkg burgonya, 1 szál póréhagyma, 1 liter húsleves (leveskockából), 25 dkg füstölt, nyers tarja, 25 dkg füstölt húsos (kolozsvári) szalonna, 2 pár virsli v. debreceni kolbász. 2 nagy fej vöröshagyma, 5 dkg margarin, 2 ek liszt, 3-4 ek ketchup, 2-3 ek borecet, pici cukor (vagy más édesítőszer)
Elkészítés: A megválogatott lencsét érdemes már a főzést megelőző este beáztatnunk. Másnap hideg vízzel leöblítjük és a kihűtött húslevesben az egyben hagyott szalonnával, és tarjával feltesszük főzni.
A sárgarépa és burgonya megtisztítása után apró kockákra vágjuk, a póréhagymát felszeleteljük (itt a zsenge, zöld szárát is felhasználjuk) és kb. fél óra múlva, a lencséhez adjuk. További fél óráig érdemes főzni, ekkor hozzáadjuk a karikákra vágott virslit és az egészet puhára, készre főzzük.
A vajon megpirítjuk a lisztet, majd a nagyon apróra vágott hagymát is és felöntjük egy kevés hideg vízzel, simára keverést követően hozzáadunk egy merőkanálnyi lencselét. 3-4 percig kevergetjük (nehogy leégjen) majd felforraljuk. Elkeverem benne a paradicsompürét (ketchuppal is helyettesíthető ízlés szerint), az ecetet és ízlés szerint édesíteni kell. A húsleveses fazékból kivett szalonnát és a tarját felszeleteljük. A zöldséges lencséhez adjuk az ízesített rántást, jól összeforraljuk (6-8 perc), majd visszatesszük a szalonnát és a tarját. Ha szükséges utána sózzuk, és azonnal, forrón tálaljuk.
A tetejét meg lehet hinteni őrölt borssal. Külön csészében tejfölt is lehet kínálni hozzá. Ez valójában a lencsefőzeléknek egy változata, de a füstölt hús oly laktatóvá teszi, hogy valódi „egytálétel” lesz belőle.
KAPROS TÚRÓLEPÉNY – RECEPT
(Magyar Elek receptje)
Hozzávalók: 30 dkg liszt, 24 dkg vaj, 6 db tojás, tejföl, só
Elkészítés: 30 dkg lisztből, 18 deka vajból, kevés sóból, 2 tojássárgájával és annyi tejföllel, hogy meglehetős lágy legyen, tésztát gyúrunk. Ujjnyi vastagra nyújtva és a széleit fölhajtva, tepsibe tesszük s megkenjük – jó vastagon – a következő töltelékkel: fél liter édes, száraz, átpasszírozott tehéntúrót összevegyítünk 6-8 dkg vajjal, 4 tojássárgájával, ízlés szerinti sóval és paróra vágott kaporral és a tojások kemény habbá vert fehérjével. A tetejét megkenjük tejföllel és forró sütőben megsütjük.
SZILVALEKVÁROS DERELYE – RECEPT
Hozzávalók: 1 kg burgonya, 350 g liszt (félvastag), 1 tojás, 250 g szilvalekvár, 150 g vaj, 50 g porcukor, 100 g prézli, csipetnyi só
Elkészítés: A burgonyából, lisztből, tojásból és egy kis vízből tésztát gyúrunk. Addig kell gyúrni, hogy a tésztája jól összeragadjon a hajtogatásnál. Egy deszkán elnyújtjuk a tésztát és a széléről kezdve lekvárkupacokat rakunk rá késheggyel. Felhajtjuk, a kupacokat körülnyomkodjuk az ujjainkkal. Derelyemetszővel kockákra vágjuk. Ezt addig ismételjük, míg a tészta el nem fogy. Sós vízben kifőzzük. Közben zsírban zsemlemorzsát megpirítjuk. Leszűrjük a tésztát és összekeverjük vele. Ha szükséges, ízlés szerint sózzuk vagy cukrozzuk meg.
