Lord Sandwich nemcsak az angol korona erkölcsi és politikai téren vitatott tengerészeti minisztere volt, hanem az a férfiú is, aki az embereket „megváltotta a meleg étkezéstől”.
Kétszázhuszonöt éve, 1792. április 30-án halt meg John Montagu, Sandwich negyedik Earlje, a szendvics „feltalálója”. Nevét egy étel tette halhatatlanná, pedig politikai karrierje sem mondható jelentéktelennek: meghatározó politikai események részese, földrajzi felfedezések támogatója volt.
A szendvics „feltalálója”
A nevét őrző szendvics születése 1762-re tehető, a körülmények persze vitatottak. A francia Pierre-Jean Grosley azt írta az angliai útjáról beszámoló könyvében a lordról, hogy még az étkezés kedvéért sem hajlandó abbahagyni a kártyázást és az értékes perceket táplálkozásra vesztegetni. Amikor aztán 1762-ben egy alkalommal 24 órán keresztül nem kelt fel a kártyaasztal mellől, a bárányhússal megrakott kenyérszeleten rajta ragadt a „Sandwich” név.
Sandwich gróf életrajzírója szerint viszont az arisztokratát politikai és a brit tengerészettel kapcsolatos feladatai kötötték sokszor napokon és éjszakákon át íróasztalához, a közügyek miatt nem maradt még enni sem ideje. Akárhogy is volt, a táplálkozás gyors és laktató formáját találta ki: az első szendvics két pirított kenyér közé tett hússzeletből állt, melyet a brit főúr a kártya- vagy dolgozóasztalánál fogyasztott el, így nem kellett helyét elhagynia.
„Ritka az olyan ember, aki ennyi tisztséget töltött be és ilyen keveset ért el”.
A gasztronómia máig népszerű elemét feltaláló John Montagu, Sandwich negyedik earlje 1718. november 3-án született, iskoláit Etonban, majd Cambridge-ben végezte. Néhány évet utazgatással töltött, hazatérése után bekapcsolódott a politikai életbe és elfoglalta helyét a Lordok Házában. 1746-ban Hollandiába utazott és részt vett az osztrák örökösödési háború lezárását előkészítő tárgyalásokban. 1748-1750 között, majd 1763-ban az Admiralitás Első Lordja, vagyis haditengerészeti miniszter volt, a két időszak között betöltötte a legfőbb postamesteri és a külügyi államtitkári posztot is.
Sok legenda keringett hírhedt korrupciós ügyeiről, az angol radikális újságírás atyjának nevezett politikus és agitátor, John Wilkes elleni hadjáratáról, és feljegyezték róla, hogy rendszeres látogatója volt a politikai, vallási és erkölcsi botrányairól híres-hírhedt Hellfire Klubnak. A gróf tevékenységét a kortársak gyakran hasonlították John Gay Koldusopera című darabjának egyik alakjához, a gátlástalan gazember Jemmy Twitcherhez, és vélekedtek úgy, hogy a fennkölt álarc mögött ugyanolyan törvények mozgatják, mint a közönséges rablóbandák tagjait.
Sandwich 1771-től ismét, immár harmadszor az Admiralitás Első Lordja lett, újra kezében tartva a haditengerészet teljes gépezetét, kiterjedt összeköttetései voltak a Kelet-India Társasághoz is.
Hivatali ideje alatt zajlott az amerikai függetlenségi háború, ami bebizonyította alkalmatlanságát a posztra. A brit haditengerészetet felkészületlenül érte a háború, Sandwich pedig nem volt hajlandó nagyobb egységeket a távoli gyarmatra küldeni, mert spanyol és francia inváziótól tartott. 1782-ben lemondott és élete hátralevő részét a zenének szentelte. Egy akkor népszerű mondás azt javasolta sírfeliratának: „Ritka az olyan ember, aki ennyi tisztséget töltött be és ilyen keveset ért el”.
Családi életét tragédiák kísérték. 1740-ben megnősült, de felesége egyetlen fia születése után megőrült. A főúr ezután a tehetséges operaénekesnő Martha Ray oldalán találta meg a boldogságot, szeretője számos gyermekkel ajándékozta meg, köztük volt a híres filantróp író, jogtudós Basil Montagu. Azonban újabb csapás sújtotta 1779-ben: a nőt egy féltékeny rajongója gyilkolta meg házuk lépcsőjén, Sandwich soha nem tudta kiheverni a megrázkódtatást.
Nevét több sziget is őrzi, 1778 és az 1800-as évek közepe között Hawaii hivatalos neve is Sandwich-szigetek volt. A gróf a haditengerészet vezetőjeként lelkesen támogatta James Cook második és harmadik, csendes-óceáni felfedező útját, pénzt és felszerelést biztosított az expedíciókhoz, a kapitány pedig hálából útja során több szigetet is elnevezett róla. 1775-ben, amikor első ízben hajózta körül az Antarktiszt, a tűzföld és a déli kontinens között fekvő szigeteket nevezte el Sandwich-szigeteknek, majd 1778-ban a Hawaii-szigetek központi csoportjának is ezt a nevet adta. Cooknak köszönhetően a Montagu nevet viseli egy sziget Délkelet-Ausztrália partjai mellett és egy másik az Alaszkai-öbölben, az északkelet-ausztráliai Hinchinbrook-sziget pedig a Lord családi kastélyára utal.
Lord Sandwich nemcsak az angol korona erkölcsi és politikai téren vitatott tengerészeti minisztere volt, hanem az a férfiú is, aki az embereket „megváltotta a meleg étkezéstől”. Nem férhet kétség hozzá, hogy a szendvicset a játékszenvedélyéről ismert lordról nevezték el. Az már csak a véletlen műve, hogy később a híres felfedező, James Cook szintén róla nevezte el a Hawaii-szigeteket. A legtöbb szendvicset napjainkban érdekes módon a franciák fogyasztják – (nem számítva a hamburgereket) fejenként évente 115 darabot. Egy angol ezzel szemben mindössze 72 darab fehér kenyérrel készült szendvicset fogyaszt.
