Legendák övezik a talán egyik leggyorsabban és legkönnyebben elkészíthető ételt, a szendvicset. Az írásos feljegyzések szerint a szendvics elnevezés azóta létezik, hogy a Kent megyéhez tartozó Sandwich nevű kikötővároska egyik grófja úgy rendelte a marhahúsát, hogy azt tegyék két szelet kenyér közé.
A szendvics szó angol megfelelője, a „sandwich” a 18. században jelent meg először írásban, Edward Gibbon történész és parlamenti képviselő naplójában. Az ételt a legenda szerint Sandwich grófja „találta fel”. Idén májusban a szendvics 250. születésnapját ünnepelték a hét végén a délkelet-angliai Kent grófságban lévő Sandwich városában.
A 18. századi Angliában élt egy főnemes, John Montague of Sandwich gróf, a brit admiralitás első lordja. Államférfiként korrupt és hanyag volt, magánemberként bőkezű pártoló és segítőkész barát, míg ellenségei és hívei egyaránt szép számmal akadtak.
James Cook, a felfedező például annyira rajongott érte, hogy róla nevezte el 1778-ban Sandwich-szigeteknek a mai Hawaiit. Őlordsága szenvedélyes kártyás volt. Nemegyszer teljes napot ült egyfolytában a pókerasztal mellet, s bárhogy korgott a gyomra, a világért abba nem hagyta volna a játékot, és attól is ódzkodott, hogy a keze zsírossá váljon az ételtől. Inkább bevezetett egy újítást.
Megbeszélte a klubja pincérével, hogy két kenyérszeletközé téve különböző finom falatokat rakjon a kártyaasztal sarkára. Belül hús, hal, sonka és némi paradicsom, kívül alul-felül a kenyér szárazabb fele, így kártyázás közben nyugodtan jóllakhatott anélkül, hogy keze és általa a kártya összezsírozódott volna. Nem tellett el sok idő és már jelmezekbe öltözött színészek jelenítették meg ezt a legendás estélyt, ahogy Sandwich grófja látványosan elmagyarázza ötletét, hogy ne kelljen felkelnie a kártyaasztaltól, ám jól is lakhasson. A legenda szerint asztaltársai szintén „ugyanazt kérték, mint Sandwich”, így maradt fenn az étel az utókor számára.
Mondanunk sem kell az ötlet óriási sikert aratott. Előbb szűk körben, aztán mind szélesebben. A rakott kenyereket mindenütt tálalták, fogyasztották, s feltalálójáról már kezdetben szendvicskenyérnek, majd egyszerűen szendvicsnek nevezték. A törökös ízlésű öltözködés iránti hajlamáról is ismert gróf tiszteletére szendvicsversenyt és koncerteket is szerveztek. A rendezvényen megkóstolhatták Sandwich francia testvérvárosának, Honfleurnek is a bagett-szendvicseit. Sandwich jelenlegi grófja őse tiszteletére óriási szendvicsebédet szervezett.
Nem kellett sok idő, és már minden szendvicsnek hívtak, amit két egynemű anyag közé szorítottak. Az utcán elől-hátul hirdetési táblába öltözött reklámozók lettek a szendvicsemberek, a két lap között habosított anyaggal feltöltött építési elemek a szendvicspanelek és így tovább.
Természetesen a történészek továbbra is kételkedve fogadják a szendvics eredetéről szóló legendát, az étel ugyanis a 18. századnál régebbi keletű, ez azonban nem akadályozza meg a várost abban, hogy helyi hősét ünnepelje.
A Wikipédia szerint az első szendvics megalkotását a zsidó bölcsnek, Hillélnek, a nagy öregnek tulajdonítják, aki állítólag bárányhússal és fűszernövényekkel töltött maceszt készített a zsidó húsvét idején. A középkorban vastag kenyérszeletek szolgáltak tányérként. Az étkezés végén az étellel átitatott kenyérszeleteket a kutyák vagy a koldusok kapták.
Az Egyesült Államokban az 1870-es években jött divatba az úgynevezett fogadási szendvics, amelyet zsúrokon, állófogadásokon kínáltak körbe előkelőbb körökben. Valamivel nagyobb volt a szokásos méreténél, és drága ínyencfalatokat: lazacot, kaviárt, rákot halmoztak rá púposra. Később elterjedtek a koktélpartik, amelyeken már úgy nevezett csippentőszendvicset, más néven ujjasszendvicset szolgáltak fel. Ez egészen kicsike volt, éppen egy nyeletnyi falat, akár két ujjal fel lehetett csippenteni a tálcáról.
Kezdetben pogácsaszaggatóval szaggatták ki hozzá kenyérszeletekből az alapot, amelyre a vaj, sonka, hús, miegyéb került. Majd kiflit karikáztak föl, s a kiflikarikára került a rátét. Ám jött egy újabb ötlet: minden miniszendvicsbe csontból vagy fémből készült dárdát tűztek, ha az nem volt, egyszerű fogvájót, így a kis szendvicset már az úgynevezett árbocsnál fogva lehetett kiemelni.
Lazacos szendvics
Hozzávalók: 4 szelet kenyér, 1 doboz füstölt lazac (100 g) lecsepegtetve, 1 ek tartármártás, 1 + 2 ek vaj, fél ek finomra vágott kapor, díszítőelemek.
Keverjünk össze 1 evőkanál vajat 1 evőkanál tartárral és a kaporral. A kenyeret vajazzuk meg, tegyük rá a lazacszeleteket és a megmosott salátalevelet, majd helyezzük rá a szardíniákat. Spicczsákból nyomjunk rá egy-egy tartárrózsát, majd egyéb zöldség díszítőelemekkel díszítsük.
GT
