„Abból egy falatot sem eszik méltóságod.” Miguel de Cervantes Saavedra spanyol költő, író, drámaíró, a Don Quijote szerzője szerette a laktató és akkoriban olcsó gesztenyét, amelyet gyakran készített el magának.
Miguel de Cervantes Saavedra élete maga is kész regény: volt katona, rabszolga, adóvégrehajtó, ült börtönben, s mindeközben megírta „az elmés nemes búsképű lovag” mindmáig méltán népszerű regényét. Alcalá de Henaresben született, orvos apja révén sokfelé megfordult, és meglehetősen rendszertelenül folytatta tanulmányait.
1571-ben a Lepantói csatában a mellkasán és a karján sebesült meg, utóbbi miatt képtelen volt használni egyik kezét. A lepantói csata az Oszmán Birodalom ellen vívott háborúk egyik híres tengeri csatája, amely Görögország nyugati partjainál, a Patrasz-öbölben zajlott. Az ütközetben a Velencei Köztársaság, az V. Pius pápa által vezetett Pápai állam, Spanyolország, a Genovai Köztársaság, a Savoyai Hercegség és a Máltai Lovagrend szövetsége döntő csapást mért az oszmán flottára.
A kalandos katonaélet befejezése után hazatérve állami szolgálatba állt. Volt adóbehajtó, hivatalnok, kétszer börtönbe került pontatlan elszámolásai miatt, bankja pedig csődbe ment. Tetemes adósságot halmozott fel, ám az életszeretete soha nem csökkent. 1605-ben írta meg Az elmés nemes Don Quijote de La Mancha című regényének első részét, a másodikat 1615-re fejezte be. Az első modern regény páratlan sikert aratott, a „búsképű lovag” története Cervantes haláláig tizenhat kiadást ért meg.
A szegényes pénztárca hasonlóan szegényes konyhát engedett meg. Olaszországi utazásai során ismerkedett csak meg az ott honos, laktató és akkoriban olcsó gesztenyével, amelyet később gyakran készített el otthon is.
Cervantes 1616. április 23-án halt meg Madridban, ugyanakkor, mint William Shakespeare. A valóságban azonban a Bárd halála másik napra esik, az eltérést a naptárreform magyarázza. A spanyolok már a Gergely-naptárt használták, a protestáns angolok azonban még ragaszkodtak a Julián-naptárhoz, Shakespeare halála a Gergely-naptár szerint május 3-ra esne. Az egybeesés miatt avatta az UNESCO április 23-át Nemzetközi Könyvnappá.
„…Őrködöm étkezései felett, hogy ne egyék egészségére káros ételeket. Azért vitettem el a gyümölcsöt, mert túlságosan nagy a nedvtartalma; a húst, mert túl forró volt és fűszeres, szomjúságot okozott volna, és aki sokat iszik, felemészti magában az életet fenntartó alapnedveket.
– De ez a tál fogoly itt, ez csak sütve van, ez csak nem lesz ártalmamra? – kérdezte megszeppenve Sancho.
– Abból egy falatot sem eszik méltóságod – jelentette ki erélyesen az orvos. – Mert a mi mesterünk, a nagy Hippokratész, az orvostudomány fényes csillaga megmondta aforizmáiban: „Omnis saturatio mala, perdicum autem pessima.” Ami annyit jelent, hogy minden túlterhelés veszedelmes, de a legveszedelmesebb az, ami a fogolytól származik.” (Cervantes: Don Quijote de La Mancha, átdolgozta: Győri Vilmos)
Gesztenyeköret Cervantes-módra
Hozzávalók (4 személyre): 60 dkg gesztenye, 1 dl tej, 5 dkg vaj/margarin, só, reszelt szerecsendió.
Elkészítés: A bevagdosott gesztenyét sós vízben megfőzzük. Meghámozzuk, villával összetörjük (vagy gesztenyenyomón átnyomjuk). A pürét lábosba tesszük, hozzákeverjük a vajat. Sóval és reszelt szerecsendióval ízesítjük. Felöntjük a tejjel, és állandó keverés mellett összefőzzük.
