„Ízletesen, sőt finoman főzni aránylag kevés költséggel: ez legyen minden háztartás jelszava.” Dobos C. József otthon érezte magát a konyhában, de vajon evett-e a róla elnevezett tortából? Bár Krúdy rajongott a konyhaművészetért, főzni nemigen volt kedve.
Gerbeaud
Gerbeaud Emil (1854-1919) svájci származású magyar cukrászmester és édességművész tulajdonneve márkás, minőségre utaló különlegességet jelentő közös főnévvé nemesedett nyelvünkben. Gerbeaud Emilt a másik nagymester, Kugler Henrik csábította hazánkba, majd állítólag 1885-ben mutatta be a feltűnést keltő, francia ízlést követő, süteményét, a zserbót.
Ujházi
Híres levesének megszületéséről azonban számos legenda kering: a magyar konyha egyik leggyakrabban tálalt étele Ujházi Ede színművész nevéhez kötődik, akinek a történet szerint – ahogy Krúdy Gyula és Nagy Endre elmesélte – a kedvenc levese volt. Tyúk helyett azonban kakasból készült, s Nagy Endre elmondása alapján Ujházi, aki kiválóan főzött három napig főzte az öreg kakasokat, míg azok puhábbr nem főttek a zöldségeknél. Alkotása szinte azonnal siker lett: a saját receptje szerint készült levest rendelés nélkül tették elé a Nemzeti szomszédságában levő Pannónia szálló éttermébe.
Sacher
Ki ne ismerné a csokoládés-lekváros tortacsodát, a Sachert? Története egy véletlennek köszönhető, hisz az akkor 16 éves cukrásztanuló Franz Sacher csak beugróként dolgozott egy vacsorán. Sachert megbízták, hogy készítsen egy különleges desszertet Metternich kancellárnak: a szakácsinas két szelet csokoládés piskóta közé baracklekvárt kent, és az egészet csokoládéval vonta be. Szó sem volt benne mindenféle meggydarabokról, vagy erdei gyümölcsös lekvárról. A világhírűvé vált Sacher-tortának az eredeti receptjét ma egy páncélszekrénybe zárva tartják, és kincsként õrzik.
Gundel
Gundel Károly számos mesterműnek nevezhető receptet talált fel fényes pályafutása során. Ezek közül talán a Gundel palacsinta az egyik legismertebb, melyet eredetileg a dió és a mazsola mellett hajszálvékonyra vágott cukrozott narancshéjjal is megtöltöttek. A Somlói galuska klasszikussá vált desszert a Gundel egyik saját kreációja. Alkotója és egyben névadója a Gundel egyik korabeli főpincére volt. Legyen szó a Gundel-palacsintáról vagy a somlói galuskáról a séf mi mást ajánlhatott volna hozzájuk, mint az édes és fűszeres Tokaji Aszút.
Stroganov
A legelterjedtebb történet szerint Stroganov gróf (1774-1817) szakácsa bélszín készített volna, de a szibériai hidegben megfagyott a hús. Nem tudta hát felvágni, csak apró csíkokra szelni. Először 1861-ben jelent meg írásban a recept, amikor a szósz még csak vajból, mustárból és tejfölből áll. Később ezt variálták tovább hagyma, gomba és paradicsompüré hozzáadásával.
Dobos
Dobos C. József 1884-ben készítette el először azzal a céllal, hogy sokáig eltartható, dekoratív és finom tortát készítsen. A siker óriási volt, hiszen ez volt az első vajkrémes torta receptje – addig a cukrászok csak főzött krémekkel dolgoztak. Dobos a recepttel beutazta egész Európát, halála után pedig megosztotta azt a Fővárosi Cukrászok és Mézeskalácsosok Ipartestületével, hogy bárki kipróbálhassa.
Mikszáth – Dobos – Gundel
Mikszáth Kálmán éppen azon a napon született, mind a dobostorta feltalálója, Dobos C. József. Az író nagy ínyenc volt már fiatal korában is, mely szenvedélye később is megmaradt. Kettejük barátsága mellett fontos szerep jutott Mikszáthnak Gundel Jánoshoz, a dinasztia alapítójához fűződő barátságának is. Gundel ugyanis 1894-ben egy alkalommal egész menüsort nevezett el az íróról, melynek egyik eleme a máig kedvelt kakaós-lekváros piskóta volt.
Esterházy
A gasztronómia történetével foglalkozók máig vitatott kérdése, hogy vajon melyik Esterházy családtag nevéhez fűződik a híres rostélyos elnevezése. Négy Esterházyt is megemlítenek forrásként az 1500-as évektől az 1800-asig, de hozzájuk kapcsolódik az tény. Egy biztos, az eredeti recept Gundel 1934-es Kis magyar szakácskönyvében jelent meg először.
Reichenbrg
A francia palacsinta nevének eredete vitatott, egyes elméletek szerint szintén August Escoffiernek köszönhető. E szerint a szakács az édességet egy francia színésznőről, Suzanne Reichenberg-ről nevezte el. Más elméletek szerint egy fiatal pincér véletlenül szolgált fel likőrös palacsintát a Wales-i hercegnek, a későbbi Edward királynak 1895-ben. A hercegnek nagyon ízlett a palacsinta, s azt a társaságában lévő fiatal hölgyről nevezte el Suzette-nek.
Melba
Az 19-20. század fordulóján Helen Porter Mitchell, művésznevén Nellie Melba volt a világ első számú opera-énekesnője, aki elsőként vált Ausztrália igazi világsztárjává. Csodálatos hangja messze földön híressé tette az addig csak kietlen pusztaságairól híres Ausztráliát. Amikor Nellie 1897-ben Londonban a Savoy-ban szállt meg, az ottani főszakács August Escoffier az ő tiszteletére nevezte el Melbáról azt a hajszálvékony kétszersültet, amelyet általában levesekhez szokás feltálalni.
Ugyanígy Nellie melbáról nevezte el Escoffier azt a héjától megfosztott őszibarackot, melyet málnaszósszal és vaníliafagylalttal tálalt.
Ceasar
A világ legkedveltebb salátájának eredete szintén máig vitatott. Egyesek szerint az olasz származású 1903-ban Giacomo Junia találta fel 1903-ban, s a szerinte legnagyobb olaszról, Cézárról nevezte el. Az elterjedtebb változat alapján a salátát Ceasar Cardini olasz származású mexikói étterem-tulajdonos találta ki 1924 július 4-én, amikor már nem tudott mit felszolgálni a sok vendégnek. Minden esetre az eredeti cézár saláta egész salátalevelekből áll, melyek olívaolajjal és egy perces lágy tojással vannak össze keverve, s kézzel lehet enni.
Graham kenyér
Sylvester Graham az első dietetikai tanácsadók közé tartozott, igazi reformer volt. Úgy vélte, a rengeteg fehér kenyér és hús helyett inkább sok zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonát kellene fogyasztania az embereknek. A teljes egészségprogramot összeállító ő nevét viseli a ma is kedvelt Graham-liszt, bár valószínűleg Graham forogna a sírjában, ha a ma kapható termékek összetételét látná.
Sandwich
Az örök és kihagyhatatlan történet az ilyen összeállításokból – bár valódiságát azóta is kétségbe vonják. Ettől függetlenül a mese szerint Sandwich grófja, John Montagu megéhezett egy kártyaparti közben, s olyan ételt kért melyet egy kézzel el tud fogyasztani. Ebből lett a világ legkedveltebb étele, a szendvics. A legenda szerint asztaltársai szintén “ugyanazt kérték, mint Sandwich”, így maradt fenn az étel az utókor számára.
Esposito
Raffaello Esposito pizzasütő 1889-ben készítette Umberto király számára a nemzeti színben pompázó pizzát: zöld bazsalikomot, piros paradicsomot és fehér mozzarella sajtot rakott rá. Margherita királynőnek annyira ízlett a kreálmány, hogy levélben fejezte ki köszönetét – így született meg az egyik legkedveltebb pizza, s azóta tesznek rá mozzarellát. Ezt az olasz nemzeti színeket hirdető, kizárólag helyi terményekből készített pizzát az Európai Unió 2008-ban védett eredetűnek nyilvánította.
