Móra Ferenc nem volt egy igazi ínyenc, az olyan finom, ám hétköznapi ételeket kedvelte, mint például a fokhagymás rostélyos. Felesége, Walleshausen Ilona azonban híresen nagy konyhát vitt, receptkönyvet is írt.
Ha Móra Ferenc nem is jött lázba az asztal örömeitől, felesége, Walleshausen Ilona sokak által elismert háziasszony volt, aki nagy örömét lelte a vendéglátásban. Előfordult, hogy nagyobb ünnepen harmincnál is több étele került egyszerre az asztalra. Szakácskönyvével – amelyben jóízű és könnyen elkészíthető ételeinek leírásait osztotta meg az olvasóival – óriási sikert aratott. Az írónak – ha akarta, ha nem – sok finomságot meg kellett kóstolnia. A pogácsák közül a sonkás pogácsa volt a kedvence.
A Kincskereső kisködmön írójáról és a szegedi múzeum könyvtárosáról, majd múzeumigazgatójáról ismert anekdota, hogy inkább elment „kincset” keresni, minthogy otthon nézze, ahogy felesége tüsténkedik a konyhában. Walleshausen Ilona nem riadt meg az akadályoktól; 1922-től négy éven át szorgalmasan lejegyezte a receptjeit, szakácskönyvét először 1928-ban adták ki, majd további öt kiadást is megélt 1949-ig. Móráné saját ízlésének megfelelő, egyszerű, könnyen elkészíthető, de kiváló recepteket írt.
Móráné sonkás pogácsája
Hozzávalók: 30 dkg liszt, 15 dkg áttört burgonya, 15 dkg finomra vágott sonka, 1 db tojás, 15 dkg margarin, késhegynyi só, élesztő
Elkészítés: Az élesztőt felfuttatjuk. A hozzávalókat közepes keménységű tésztává gyúrjuk. Letakarjuk és negyed órát állni hagyjuk. Kisujjnyi vastagságúra kinyújtjuk, majd a tésztából apró pogácsákat szaggatunk. Tetejüket a felvert tojással megkenjük és közepes hőmérsékleten kisütjük. A pogácsák tetejére reszelt sajtot is szórhatunk.
Tipp: Van, aki a sonkát a tésztára megszórja és nem belegyúrja. Ha markánsabb ízhatást szeretnénk elérni, válasszunk füstölt sonkát. A pogácsaszaggatót időnként mártsuk lisztbe, hogy ne ragadjon. Ha nincs pogácsaszaggatónk, használhatunk megfelelő méretű poharat is.
