130 évvel ezelőtt a Nagykönyvtár megnyitotta olvasótermét „minden megszorítás nélkül a nagyközönség számára”. Ezzel létrejött Debrecen első nyilvános könyvtára.
A Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára 130 évvel ezelőtt megnyitotta olvasótermét, ezzel létrejött Debrecen első nyilvános könyvtára.
„A hagyomány szerint a Kollégiumot 1538-ban alapították. A város iskoláját ekkor vehette át a formálódó református egyház. Már a kezdeti időktől voltak az oktatás során használt könyvei az iskolának, de ezekről semmilyen írott forrás nem maradt fenn. A legrégebbi ismert köteteink a bennük olvasható feljegyzések szerint az 1600-as évek második felében már a Kollégiumban voltak” – írják a könyvtár oldalán.
A kiegyezés évétől (1867) napirenden volt a Debreceni Református Kollégiumban „a közönség részére berendezendő olvasószoba” kialakítása, amely az Egyházkerület és Debrecen város összefogásával 1890. február 15-én nyílt meg. A 7430 kötet kezelését és kiszolgálását a főkönyvtárnok, a segédkönyvtárnok és a könyvtári szolga végezte, kezdetben hétfőn, szerdán és szombaton délután 3-6 óra között volt látogatható. Könyvtárosa volt Oláh Gábor, nagyméretű asztalainál olvasgatott Szabó Lőrinc is. Számos tudományos értekezés, könyv és disszertáció született falai között, állománya ifjabb Révész Imrétől Bán Imrén és Julow Viktoron át napjainkig az egyetemi kutatók kedvelt forrásbázisa.
Az 1880. február 15-én megnyitott olvasóterem fordulópontot jelentett a város kulturális életében, miután a város polgárai is hozzáférhettek a kollégium tudományos kincseihez, emlékeztetett a jeles évforduló alkalmából rendezett kamarakiállítás megnyitóján Kustár Zoltán, a kollégium igazgatótanácsának elnöke, hozzátéve: a kollégiumi könyvtár ma is „az ország, a nemzet könyvtára, iskolája, világító lámpása”.
Az 1870-es évek végére új szakrendszert vezettek be, amely 1951-ig használatban is maradt. Az abc betűivel jelölt 20 szakcsoportot alakítottak ki az egyetemes ismeretkörtől a rendszeres teológián és magyar irodalmon át az orvostudományig. 1951-től új cédulakatalógus várta az olvasókat, 2004-től pedig az 1994-ben bevezetett, Interneten elérhető elektronikus katalógusban, az OPAC-ban kereshető a Nagykönyvtár állománya.
„A könyvtár ma, az internet korában is érvényes, élő pontja a tudáshoz való hozzáférésnek” – mondta Puskás István, Debrecen kulturális alpolgármestere. Bár az olvasás egyfajta intim kapcsolat a szerző, a mű és az olvasó között, de ez a fajta élmény a könyvtárban kinyílik a közösség felé – jegyezte meg, hozzátéve: a Református Kollégium könyvtára emblematikusan meg tudja jeleníteni az intézmény és a város történetét, kapcsolatát.
Gáborjáni Szabó Botond, a kollégium gyűjteményi igazgatója felidézte: évtizedes előkészítés után 1880. február 15-én nyitotta meg a kapuit az olvasóterem, ahol egyszerre negyvenen válogathattak 3500 mű közül. Már az első esztendőben csaknem négyezer regisztrált látogatója volt a nyilvános könyvtárnak.
Az akkori előírások szerint külön igazgatói engedéllyel a városhatáron kívül élők is látogathatták a könyvtárat, de számukra tilos volt könyveket kölcsönözni – idézte a szabályzatot az igazgató.
A Református Kollégium Nagykönyvtárában rendezett kamarakiállítás látogatói korabeli dokumentumokat, fotókat tekinthetnek meg Debrecen első nyilvános olvasótermének történetéből.
