30 éve, 1995. október 30-án adták át Budapesten a hetedik közúti átkelőt, a Lágymányosi hidat. A Duna fölött feszülő elegáns acélszerkezet Budapest hetedik közúti hídja, amelyet a déli városrészek összekapcsolására, valamint a belvárosi hidak tehermentesítésére építettek.
Tudtad-e a Rákóczi hídról?
A híd, amely a világkiállításra készült – és új korszakot nyitott Budapesten
A Rákóczi híd Budapest legdélibb Duna-hídja, amely Lágymányost és Ferencvárost köti össze. Megépítését az tette szükségessé, hogy tehermentesítse a Petőfi hidat, amely az 1990-es évek elején már a főváros egyik legforgalmasabb átkelője volt. A híd ugyanakkor új kapcsolatot teremtett a pesti Könyves Kálmán körút és a rohamosan fejlődő dél-budai városrészek – mindenekelőtt a Szerémi út és a Budafoki út – között.
A ma Rákóczi hídként ismert átkelő eredetileg Lágymányosi híd néven született, és mindössze harminc éve, 1995. október 30-án adták át a forgalomnak.
Egy álom 1874-ből
A híd gondolata nem a modern korban született: már 1874-ben megjelent a várostervekben, amikor kijelölték a fővárost körbeölelő Hungária körgyűrű nyomvonalát. A déli szakaszhoz tartozó Duna-átkelő megvalósítása azonban még több mint száz évig váratott magára.
A 20. század végére a főváros forgalma robbanásszerűen megnőtt, ezért 1985-ben döntés született a híd megépítéséről. Az építkezés a tervezett 1996-os világkiállítás (EXPO) kapcsán kapott végleges lendületet, így a Lágymányosi híd az új évezred küszöbén a modern Budapest jelképévé vált.
Mérnöki bravúr a Duna felett
A híd főtervezője Sigrai Tibor, az UVATERV mérnöke volt, aki a Déli összekötő vasúti híd közelségét is figyelembe vette. A 494,8 méter hosszú szerkezet 2×2 autósávot, két villamospályát, valamint kerékpárutat és járdát kapott. Az acél- és vasbeton elemekből épülő híd hatnyílású szerkezete esztétikus és praktikus egyszerre – pilléreit gránitburkolat és homorú formák teszik harmonikussá.
A szereléshez a legendás Clark Ádám úszódarut használták: a 8 ezer tonnás acélszerkezet darabjait uszályokon szállították a helyükre. A világítást az osztrák Bartenbach cég különleges SISTAR rendszerével oldották meg, amely a pilonok tetején elhelyezett tükrökről szórja a fényt a hídra – káprázatmentesen, mégis látványosan.
Villamossínek villamos nélkül?
Bár a tervezők már az építés kezdetén helyet hagytak az 1-es villamos nyomvonalának, a sínek lefektetésére még évtizedeket kellett várni. A villamosvonal végül 2015-ben ért át a hídon, ekkor került sor a dilatációs szerkezetek cseréjére és a híd műszaki felújítására is, így ma már teljes értékű közlekedési útvonal köti össze a főváros két partját.
A híd, amely előbb elkészült, mint az utak
A Lágymányosi híd a magyar mérnöki tudás egyik csúcspontja, ám a hozzá tartozó úthálózat már nem valósult meg teljes egészében. A hídhoz kapcsolódó déli körgyűrű továbbépítése elakadt, így a forgalom ma is kevésbé használja ki az átkelőt, mint ahogyan azt egykor tervezték.
Pedig a cél az volt, hogy a hídon villamos is közlekedjen – ennek síneit már az építéskor lefektették, ám a közösségi közlekedés a mai napig nem indult el rajta.
Lágymányosból Rákóczi
A híd 2011-ben kapta új nevét: II. Rákóczi Ferencről, a magyar szabadságharc vezéréről nevezték el, ezzel is jelezve, hogy több mint mérnöki alkotás – a magyar történelem és újjászületés szimbóluma is lett.
