Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) A gyulai Almásy-kastély évszázadai című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra+

A gyulai Almásy-kastély évszázadai

Szerző: / 2016. március 10. csütörtök / Kultúra+, Utazás   

A Harruckren-Wenckheim-Almásy kastély, Gyula (Fotó: Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont)

Az évszázadokig magántulajdonban lévő Harruckern–Wenckheim–Almásy-kastélyban működött csecsemőotthon, szakmunkásképző, majd a kiürített épület üres termeit az ezredfordulón rockzenekarok használták próbateremként.

A ma ismét régi fényében tündöklő Harruckern–Wenckheim–Almásy-kastély több mint 250 évig elzártan működött és magántulajdonban volt, majd 1945 után állami gyermekintézmény kapott helyet benne. A Harruckern–Wenckheim–Almásy-kastély története szorosan összefügg az ismert téglavár históriájával, így az építéstörténetet követve egészen a török idők elé tekinthetünk. A 15. században épült gyulai várkastély – a források következetesen kastélyként és nem várként, vagy erődítésként említik – belső és külső vára mellett a 16. századra elővéd vonalként kialakult huszárvár az a terület, ahol a 18. században felépül a mai rezidencia elődje, vagy magja.

Kihagyhatatlan épületek – Harruckern–Wenckheim–Almásy-kastély, Gyula

A Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély, 1895-1899 között (Fotó: Fortepan / Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.11.115)

Báró Harruckern János a Felső-ausztriai Schenkenfelden mezővárosból egy iparos-polgári családból származott. Érdemeit az aradi vár építésével illetve az élelmezési hadbiztosságnál betöltött kiváló szervezői munkájával szerezte. 1718-ban III. Károly királytól magyarországi földbirtokot és letelepedést. A középkori eredetű óvártól délre az egykori huszárvár helyén 1745 előtt építtetett kastélyt. Ezt később fia emeletesre bővítette. 1795-ben a várban tűz ütött ki, és a kastély is leégett. Utóbbit 1798-ban – a homlokzati felirat tanúsága szerint – Wenckheim Józsefné újra felépíttette és bővíttette. 1801-ben újabb tűz pusztított, s ennek során a kastély is kárt szenvedett, berendezése elégett. Az újabb helyreállíts 1803-ban fejeződött be.

A 19. század elején az egykori vár megmaradt sánc- és bástyamaradványait is lebontották, és helyükön díszkertet alakítottak ki. A kastélyegyüttes egyetlen megmaradt középkori része az ún. Kerecsényi-kaputorony, gótikus kapuja. A keleti oldalon levő párja az 1803-ban befejeződött munkálatok során épült. Ismert történelmi tény, hogy 1849-ben, az Aradon vértanúhalált halt tisztek jelentős részét itt, a kastélyban fegyverezték le, majd innen kísérték az orosz katonák Aradra, hogy átadják őket az osztrák hadvezetésnek.

A Harruckren-Wenckheim-Almásy kastély, Gyula (MTI Fotó: Rosta Tibor)

A Wenckheim-családba beházasodó Almásy Kálmán 1888-ban felújíttatta, s használatba vette. Ennek eredményeként a gyulai kastély a 18-19. század fordulójának barokk és klasszicizmus határán álló stílusjegyeket mutatja. 1902-1905 között még egy nagy építkezésre, az emelet bővítésére került sor. De nem tudjuk, hogy az első világháborút követő román megszállás érintette-e a kastélyt. A család az 1930-as évektől nem használta a főépületet, mivel nem tudták kifűteni. A második világháború alatt annyira elszegényedtek, hogy végül a család 1943-ban az épületet Gyula városának ajándékozta. A második világháborút követően jelentős károkról nem érkezett jelentés az Elhagyott Javak Kormánybiztosságához. Az Almásy-család kiköltözését követően a kastély néhány évig üresen állt, majd az épületben működött csecsemőotthon, szakmunkásképző, a kiürített épület üres termeit az ezredfordulón rockzenekarok használták próbateremként.

Hosszú, kicsi monoton főhomlokzatát a középrész előtt álló, pillérekkel alátámasztott, kőballuszteres erkély élénkíti. Egy-egy kisebb erkély áll a mellékrizalitok előtt. A homlokzat földszintjét szalagkeretes, az emeletet egyenes szemöldökpárkányú ablakok sora díszíti. A középrizalitot manzárdkupola hangsúlyozza, mely előtt feliratok attika áll. Hasonló a hátsó homlokzat kialakítása, csak középen erkély helyett nyitott díszlépcső látható.

A felújítás során elkészült a kastély geotermikus fűtési rendszere, zajlanak a homlokzati munkálatok, burkolják és festik a belső tereket. Az enyhe időjárásnak köszönhetően jól haladnak a kastélyt körül ölelő, mintegy két hektáros őspark rehabilitációs munkálatai.

Helyreállították a park történeti kutatások szerinti, eredeti térszerkezetét a valamikori ovális sétánnyal. A felújított műemléki épület az ősfás kerttel most nyílik ki először a történelmi belváros felé a Szent Miklós és a Kossuth utcák irányában.

A grófnői szoba részlete a gyulai Almásy-kastély látogatóközpontjában, Gyula (MTI Fotó: Rosta Tibor)

Hétköznapok és ünnepek az alföldi kastélyokban – A gyulai Almásy-kastély évszázadai

A gyulai Harruckren-Wenckheim-Almásy kastély több mint 2000 négyzetméteres épületegyüttesében Almásy-kastély Látogatóközpontot hoztak létre, amelyet a helyiek már megtekinthetnek, a nagyközönség számára pedig március 19-én nyitja meg a kapuit. Az érdeklődők betekinthetnek a vidéki arisztokraták életébe, megismerhetik a kastély fenntartásában nélkülözhetetlen személyzet hétköznapjait. A 18. században épült kastélyban Hétköznapok és ünnepek az alföldi kastélyokban – A gyulai Almásy-kastély évszázadai elnevezéssel hozták létre a főúri családok mellett az őket kiszolgáló cselédség életét is bemutató tárlatot. A cselédség életét a gyulaihoz hasonló részletességgel bemutató kiállítás nincs az országban. A látogatóközpontban a kiállító terek mellett múzeumpedagógiai részleget alakítanak ki, a felújított épületben kialakítottak egy kávézót, múzeumot és ajándékboltot is. A kastélyban emléket állítanak a város híres szülötteinek, Erkel Ferencnek, Albrecht Dürernek és Munkácsy Mihálynak.

A tervek szerint a múzeumi termekben több állandó kiállítás lesz, egyebek között a Harruckern-, a Wenckheim- és az Almásy-család életéről, a kastélyba ellátogatott királyokról, az itt lefegyverzett tíz aradi vértanúról és a Gyula melletti Ajtósfalváról származó Ajtósi Dürer Albertről. Az épületben időszaki kiállítások is helyet kapnak. Az érdeklődőket 21. századi csúcstechnológia kalauzolja végig az egykori főúri épület mindennapjain. Az épületbe belépőket a komornyik, a kulcsárnő, a szakács és a pukedliző komorna 3D-s képe fogadja.

Március 11. és 15. között bővítik a próbaüzem látogatói körét: ekkortól a hosszú hétvégén a városban megrendezendő Gyulai Kolbász- és Sódarmustrára érkező vendégek is megtekinthetik a kiállítást. Az üzemeltetők az esetlegesen felmerült hibákat és hiányosságokat a próbaüzem tapasztalatai alapján a március 15-i nemzeti ünnepet követő két napon javítják. A hivatalos megnyitó március 18-án lesz, a nagyközönség másnaptól tekintheti meg a kastélyt.

Irodalom:
Forster Központ
Magyar kastélyok, Officina

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek