Az időjárás egy-két nap próbára tette a közönség türelmét, de egyetlen program sem maradt el és egyetlen kiállító művész sem kötött útilaput a talpára az idei Művészetek Völgye fesztiválon. Sőt…
Esett, esik és várhatóan esni fog az eső. Nincs ebben semmi újdonság. Aki ismeri a kapolcsi kirakodó vásár helyszínét, az tudja, hogy a Ráksai-patak átfolyik a községen és kettéválik, kialakítva egy szép szigetet. Ez a kis patak az eső hatására egy nagy folyóvá duzzadt, elöntve az említett szigetet, és mintegy 50 cm víz állt mindenhol. De jöttek a katasztrófavédők, vízelvezető árkokat alakítottak ki és elvezették a vizet, amennyire csak tudták. Jelentem, el tudták. És kreatív művészetnek engedve nem műanyagpadlólapokon, vagy kartonlapokon kellett sétálniuk a szórakozni vágyóknak és a nézelődőknek. A szervezők folyamatosan friss szalmát terítettek szét mindenfelé, így a szalmán jártunk, és nem a nyakig érő sárba.
A Művészetek Völgyének sajátos hangulata, bája és humorérzéke van. Akárcsak a Szigeten, itt is mindenki szeret mindenkit, örömmel beszélget mindenki mindenkivel, a kiállító művészek nagyon készségesen válaszolnak a legkülönbözőbb kérdésekre. Mintha mindenki mindenkinek a régi, jó ismerőse lenne.
Miért izgalmas, különleges és érdekes a művészeti fesztivál? Például a fellépő zenészek és táncosok miatt, vagy amiatt a művész miatt, aki képes egy autót lerajzolni az autó szóból, különböző nyelveken.
