A Hármas-Körös csendes holtága mellett, 82 hektárnyi zöldbe rejtve terül el a Szarvasi Arborétum – a helyiek szívében csak Pepi-kertként ismert botanikai különlegesség.
A park története a 19. században kezdődött, amikor az Itáliából származó Bolza család úgy döntött, különleges növényekkel benépesített kertet álmodik a birtokára.
A romantikus angolkert születése
A mezőgazdasági területből lassan növényritkaságokkal teli kert lett. Bolza Péter és fia, József – becenevén Pepi – elsőként a magasabb térszíneket ültették tele egzotikus fafajokkal. A mamutfenyők és páfrányfenyők hosszú utat tettek meg a bécsi császári birtokról, hogy a Körös partján találjanak új otthonra. A későbbi generációból Bolza Pál folytatta a gyűjtemény bővítését, és a világ számos pontjáról érkezett növényekkel gazdagította a kertet.
Az 1890-es évekre a terület már klasszikus angolkertként pompázott: ligetes foltok, védőerdősávok és napsütötte tisztások váltogatták egymást. A természet és a tájépítészet harmonikus együttélése ekkorra vált a Pepi-kert egyik legfőbb értékévé.
A különleges növényparkot 1943-ban nyilvánították természetvédelmi területté. Az államosítás évtizedei során több intézmény is felügyelte, míg végül a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kara kapta meg a gondozását.
Ma az arborétum egész évben fogadja a látogatókat – sétái egyszerre kínálnak találkozást a természettel, a botanikai ritkaságokkal és a Bolza család örökségével. A Pepi-kert nem csupán egy park: a Körös-part egyik legszebb, élő története.
A Szarvasi Arborétum bekerült a Magyar Értéktárba
A Szarvasi Arborétum – közismert nevén a Pepi-kert – felvételt nyert a Magyar Értéktárba, így mostantól a kiemelkedő nemzeti érték címet viseli.
A döntés mérföldkövet jelent e különleges természeti érték megőrzése szempontjából, és országos figyelmet irányít az arborétum páratlan botanikai és kulturális jelentőségére.
A Szarvasi Arborétum az ország egyik leggazdagabb élőfagyűjteménye, nem csupán különleges dendrológiai értékeket őriz, hanem kiemelt szerepet játszik a klímavédelmi és ökológiai kutatásokban, a fajmegőrzésben, valamint az ismeretterjesztésben is.
A Magyar Értéktárba való bekerülés hivatalosan is elismeri az arborétum kiemelkedő nemzeti értékét. A döntést indokolva az Agrárminisztérium hangsúlyozta: „A Szarvasi Arborétum olyan egyedülálló természeti kincs, amely generációkat képes összekötni, és hidat teremt a múlt tudása és a jövő kihívásai között.”
Az arborétum jelentősége nemcsak dendrológiai gazdagságában rejlik, hanem abban is, hogy évtizedek óta szolgál oktatási feladatokat, valamint jelentős turisztikai szereplője a régió és az ország idegenforgalmának.
A címmel járó elismerés hozzájárul az arborétum további fejlesztéséhez, a természetvédelmi programok támogatásához és ahhoz, hogy a Pepi-kert híre még szélesebb közönséghez juthasson el.
A Szarvasi Arborétum Magyar Értéktárba kerülése nemcsak helyi büszkeség, hanem országos jelentőségű esemény is: egy újabb érték, amely méltón képviseli Magyarország természeti gazdagságát és kulturális örökségét.
