Idén minden eddiginél több, 2500 maskarás és 71 busócsoport vett részt a mohácsi, téltemető, tavaszköszöntő népszokáson, a busójáráson.
A 15 helyszínen több mint 160 hagyományőrző programot kínáló esemény hat napjára mintegy 110 ezer látogató érkezett. Szombaton és vasárnap 40-45 ezer érdeklődőt fogadtak a Duna-parti városban.
A farsang utolsó csütörtökétől húshagyókeddig tartó rendezvény első napján a fiataloké volt a főszerep: ekkor iskolás néptánccsoportok léptek fel, a felvonuló maskarások között pedig gyermek jankelék és kisbusók farsangoltak a városban, míg az esti órákban táncházakat tartottak busók részvételével.
Szombaton a hagyományos mohácsi sokac viseletdarabok készítésének műhelytitkaiba kaptak bepillantást az érdeklődők, már a reggeli óráktól tamburazenekarok, néptáncegyüttesek, busócsoportok tartottak bemutatókat, lakodalmas menetet, valamint megnyílt a népművészeti és kézműves vásár.
Vasárnap busócsoportok farsangi készülődésébe pillanthattak be a résztvevők, de volt bábkoncert, ételkóstoltatás, majd dél után nem sokkal megkezdődött a busók csónakos átkelése a Dunán a Sokacrévbe, s indult el a népszokás legnagyobb felvonulása.
A hétfői rendezvények között a busók hagyományosan házról-házra jártak a Kóló téren és a környező utcákban, kedden pedig a délutáni felvonulást követően meggyújtották az óriási főtéri máglyát, s elégették a telet szimbolizáló koporsót.
A mohácsi sokac népcsoport által meghonosított, híres farsangi eseményt egy 1783-as feljegyzés említi először.
A török hódoltság idején Mohács környékén megtelepedő etnikum körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. A sokacok álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve, és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.
A télűző, tavaszköszöntő népszokás tradicionális elemei évszázadok óta változatlanok: borzas busóbundát, vászongatyát, bocskort öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel – tarisznyákkal, buzogányokkal, öles kereplőkkel és kolompokkal – felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt.
A busójárást – első magyarországi elemként – vette fel az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO 2009-ben.
A népszokás idei részletes programjairól, a helyszínek megközelítéséről, parkolási információkról a www.mohacsibusojaras.hu webcímen és a rendezvény Facebook-oldalán található bővebb tájékoztatás.
