Ausztrálián kívül csak nagyon kevés állatkertben találhatók koalák, Magyarországon, illetve egész Kelet-Európában pedig Budapesten láthatók először. Nur-Nuru-Bin és Vobara, a két koala péntektől már megtekinthető a Fővárosi Állat- és Növénykertben.
Vobara, a Fővárosi Állat- és Növénykert két új koalájának (Phascolarctos cinereus) egyike az Állatkert új koalaházában. A két koala, Nur-Nuru-Bin és Vobara a belgiumi Planckendael Állatkertből, illetve a Németországból, a Duisburgi Állatkertből érkezett Magyarországra.
Ausztrálián kívül csak nagyon kevés állatkertben találhatók koalák, Magyarországon, illetve egész Kelet-Európában pedig Budapesten láthatók először.
Péntektől láthatják a két új koalát a látogatók a Fővárosi Állat- és Növénykertben.
Nur-Nuru-Bin és Vobara a belgiumi Planckendael Állatkertből, illetve a Németországból, a Duisburgi Állatkertből érkeztek Magyarországra – mondta Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója. Hozzátette: Ausztrálián kívül csak nagyon kevés állatkertben találhatók koalák, Magyarországon, illetve egész Kelet-Európában pedig Budapesten láthatók először.
A koala a közhiedelemben csöndes kis erszényes, amely nyugodtan üldögél a fán eukaliptuszleveleket majszolva. A játékmackószerű állatok hímjei azonban hatalmas ricsajt képesek csapni mély, morgó bőgésükkel – ezzel vonzzák magukhoz a nőstényeket, derítették ki 2011- ben ausztrál kutatók.
A hímek a bőgéssel „reklámozzák” magukat. A nőstények mozgásában ilyenkor ugyanis jelentős kihágás tapasztalható, valószínűsíthető tehát, hogy a hímek keresésére indulnak. E párkereső kiruccanások pedig csökkentik a beltenyészet esélyét. Egy jelenlegi elmélet szerint ugyanis amikor elérkezik a nőstények peteérése, valószínűbb, hogy reagálnak a hímek hangjára, és elhagyják otthonukat A nagyobb hímek úgy tűnik, hosszabb ideig képesek bőgni, tehát a nőstények a bőgés alapján meg tudják határozni, mely hímek nagyobbak.
