Borzas busóbundákat öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, öles kereplőkkel, kolompokkal felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt. Megkezdődött az év egyik leglátványosabb rendezvénye, a mohácsi busójárás.
„Ahogy kitekintettek az ablakon, ördögi pofájú szörnyeket pillantottak meg. Fejvesztve menekültek el Mohácsról az oszmánok.” A Maszkot ölt apraja-nagyja című farsangi készülődéssel megkezdődött a mohácsi busójárás, amelynek keretében hat napon át minden eddiginél több, 1100 jelmezes űzi a telet a Duna-parti városban.
A busójáráson 34 helyszínen reggeltől estig 80 programra várják az érdeklődőket. A húshagyó keddi főtéri koporsóégetéssel záruló népszokás rendezvényei között lesz farsangi felvonulás, dudástalálkozó, népdaléneklési verseny, többféle táncház és színházi produkció, számos néptánc-előadás, busóbál, busólakodalmas, valamint maszkfaragó foglalkozások és kiállítások is neves művészek által készített busóálarcokból.
Az UNESCO szellemi kulturális örökségeinek listájára felkerült népszokás idei rendezvényein 40 busócsoport várhatóan mintegy 950 busója és további 150 maskarása vesz részt, a kiemelt rendezvényekre 80 ezer látogatót várnak.
A sokácok messze földön híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A legenda szerint a mohácsi sokácok furfangos ősei a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.
A busójárás tradicionális elemei változatlanok: borzas busóbundákat öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, öles kereplőkkel, kolompokkal felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt
