A fogadó, amely 1699-ben négy vendég- és egy ivószobával kezdte meg működését, története során számos hírességnek nyújtott szállást. Neves vendégei között volt Bem tábornok, Deák Ferenc, Vörösmarty Mihály, Széchenyi István, Móricz Zsigmond és Bartók Béla.
Az Aranybika
100 éve, 1915. szeptember 4-én Debrecenben megnyílt az új, háromemeletes Aranybika Szálló. Az 1500-as évektől Debrecenben élő Bika család telkét és rajta álló kőházát 1690-ben vásárolta meg a város. Az elöljárók engedélyezték a megvásárolt épület fogadóvá alakítását. A fogadó 1699-ben négy vendég- és egy ivószobával kezdte meg működését, és a vendéglős lakását is az épületben alakították ki.
A 18. század végének növekvő vendégforgalma megkövetelte, hogy az épületet bővítsék, az addig földszintes kőházra 1799-ben felhúztak egy emeletet, ahol már kocsma is működhetett. Nyolc évvel később – egy újabb átalakítás során – a helyére került a bikát formázó vascégér, melyet 1810-ben aranyoztak be, és Bika János tiszteletére felvették az Aranybika nevet. A cégér 1878-ig volt a fogadó jelképe, jelenleg a Déri Múzeum tulajdonában található becses kiállítási tárgy.
Az 1811 áprilisában pusztító tűzvészben leégett Debrecen másik fogadója, a Fejér Ló, amely újjáépült ugyan, de 1876-tól a vármegyeház székelt benne. A szálló nevét 1848-ban István Nádor, majd 1851-ben Nádor Szállóra változtatták, de 1859-ben véglegesen visszatértek az Aranybika elnevezéshez. A gazdasági és idegenforgalmi fellendülés miatt a város vezetése új, nagyobb szállodát tervezett az Aranybika helyére.
Steindl Imre, az Országház építőjének tervei alapján 1882. augusztus 20-ra készült el az egyemeletes, ötvenszobás szálló, amely vonzotta a jómódú és értelmiségi vendégeket.
1910-ben azonban ismét nagy átalakítás elé nézett az Aranybika: Villányi János és Hajós Alfréd pesti mérnökök egy bővített, háromemeletes szállodát álmodtak meg. Terveikben 192 szoba, földszinti kávéház, éttermek, díszterem, fürdő és színház szerepelt. (Utóbbi rövid életűnek bizonyult, mert a Csokonai Színház tiltakozásának eredményeképpen az Aranybika színházát bezárták, moziként üzemelt tovább.)
Az építkezést még az első világháború sem akadályozta meg, 1915. szeptember 4-én megnyitotta kapuit a háromcsillagos, szecessziós stílusban épült Aranybika. A város még azt is megengedhette magának, hogy a homlokzati plasztikát olasz kőfaragó mesterekkel készíttesse el. A második világégést követően felújításra szorult, de gyorsan helyrehozták, ezért rövid ideig itt szálltak meg az ideiglenes kormány tagjai.
A hatvanas években a szálloda 165 szobájában egymásnak adták a vendégek a kilincset, a harmadik emeleten létesített turistaszállásról nem is beszélve. A szállodát 1976-ban egy építészetileg igénytelen új szárnnyal bővítették, amely megjelenésében nem illeszkedik a régi szárnyhoz.
2010-ben kezdődött meg a korábbi üzemeltető Cívis Hotels Zrt. felszámolása. Az épületet árverésre bocsátották, három év múlva talált új tulajdonosra Boros József személyében. Az Aranybika folyamatosan üzemelt, felújítása évek óta folyik.
Az Aranybika története során számos híresség szállt meg itt. Bartók Béla három ízben adott koncertet a díszteremben, Móricz Zsigmond azt mondta, Debrecenbe úgy jön, mintha hazatérne az ősi szülői házhoz. Neves vendégei között volt Bem tábornok, Deák Ferenc, Vörösmarty Mihály, Széchenyi István, Bruno Kreisky osztrák és Helmut Kohl német kancellár is.
