Több mint százezren látogattak el idén a 21. Warsteiner Nemzetközi Mongolfiadéra, hogy megcsodálják a 671 hőlégballon égbe emelkedését. A Cultura szerkesztősége is ott volt.
A Warsteiner Nemzetközi Montgolfiade (WIM) a nemzetközileg elismert legnagyobb európai hőlégballon verseny a Sauerland (Süderland) vidékén található Warsteiner sörgyár támogatásával immár 1986 óta. A rendezvény ideje alatt naponta kétszer – egyszer reggel, egyszer pedig a késő délutáni órákban – a szervezők szigorú rend szerint engedélyezik.
A késő nyári esővel tarkított meleg időjárás nem zavarta a látogatókat, akik élvezhették a karneváli hangulatot, és a hőlégballonok okozta forróságot és izgalmat. Hol van már a kr.sz. III. évszázadban élő kínai katonai tanácsadó, Kong Ming nevéhez fűződő harcászati jeltovábbító „repülő lámpás”, ami olajos rizspapírból készült, ma már sokkal inkább látványos égi tünemények jelennek meg az égen.
A fesztivál egyik legnagyobb látványossága a speciális formájú ballonok: a formáknak csak a kreativitás és a kivitelezhetőség szab gátat. Felemelkedett olyan Orient Express, amit még Agatha Christie is megirigyelt volna, és követhettük a Brandenburgi Kapu tökéletes mását, de napraforgótól kezdve a macska formán keresztül egészen a traktor alakú hőlégballonig mindenfélét megcsodálhattunk.
Nézd meg a WIM 2011 ballonfesztiválon készült képeket
A hőlégballonozás rövid története semmivel nem unalmasabb, mint magáé a repülésé: vannak benne kísérletek, drámák, repkedő tyúkok és felháborodott parasztok is.
A XVII. században Francesco Lana Terzi jezsuita szerzetesnek köszönhető, hogy az aeronautika egyik alaptörvényével szembesültek az emberek. Terzi ájött, hogy a levegőnek súlya van, így ami nála kisebb sűrűségű, az felemelkedik a levegőbe. De ez még nem segítette hozzá magához az utazáshoz.
A vágy az égbe emelkedés iránt soha nem szűnt meg az emberiség történetében. Az 1700-as évek közepén franciaországi Annonay-ban működő papírgyárosok, Josef és Etienne Montgolfier kísérletezni kezdett, és először vízgőzzel próbálták magasba emeltetni légballonjukat, de a kihűlő vízgőz kicsapódott és átnedvesítette a papírból készült légballont. De a ballon burka megrepedt és egy Párizs mellett mezőn landoltak, ahol a rémült falusiak vasvillával támadtak a furcsa, égből alászálló szerkezetre.
1783. december 1-jén a Mongolfier testvéreknek máris vetélytársa akadt: Jacques Alexandre César Charles és Ainé Roberts a meleg levegőt hidrogénnel helyettesítette. A nagyobb felhajtóerőnek köszönhetően ez a szerkezet már egy órát töltött a levegőben kb. 550 méter magasan. Miután Párizs mellett egy mezőn leszálltak, a megrémült parasztok azonnal megsemmisítették az égből pottyant fura szerkezetet. Viszont Charles az első út tapasztalatai alapján a léggömbre felszerelt egy szelepet, egy hálót, amely a kosarat tartja és homokzsákokat, amelyek a felhajtóerőt szabályozzák, így megalapozva a mai léghajózás módszereit.
Az első sikeren felbuzdulva Európa a repülés lázában éget. Egyes beszámolók szerint 1784-ben Európa ege ballonokkal volt tele. 1783 és 1872 között a felszállásokat több mint 3500-ra becsülték.
A Warsteiner Internationale Mongolfiadéról további információ itt található.
