Volt német vezérkari szálláshely, hadikórház és laktanya, nevelőotthon és a Gázművek üdülője is. A hányatott sorsú, ám csodálatosan felújított Károlyi-kastély 2000 óta a múzeumlátogatók előtt nyitva áll – a Károlyi család által létrehozott alapítvány üzemeltetésében.
„A gyönyörü völgyben, melly a Bakonyi és Vértesi hegylánczolatokat egymástól elválasztva, Fehérvártól Moorig huzódik, egy festőileg szép pont vonja magára a figyelmet… pompás kastély, a hazai épitészetnek egyik remekmüve, gr. Károlyi György csurgói nyárilaka.” (Csurgó kastélya és vidéke, Vasárnapi Ujság 1854-1860)
Kihagyhatatlan épületek – Károlyi Kastély, Fehérvárcsurgó
A kastélyt 1844 és 1851 között építtette Károlyi György gróf, aki pesti palotájának befejezése után itt teremtette meg vidéki rezidenciáját. Baráti kapcsolatot alakítottak ki; Károly György utóbb Széchenyi útitársaként elkísérte őt a gróf több nyugat-európai utazására is. 1825-ben a reformországgyűlésen 40 000 forint felajánlásával egyik alapítója volt a Magyar Tudományos Akadémiának. Ő építtette a pesti Károlyi-palotát, ahol a Károlyi család levéltárát is őrizték. Ezenkívül az ő parancsára készült el a grófi család kaplonyi díszes temploma és családi sírboltja is. „Ki kételkednék rajta, hogy e nálánál idősebb s erős lelkületű nemes férfiúval szoros baráti viszonya nagy befolyással volt további képződésére s szebb hajlamainak határozott hazafias iránybani kifejtésére? A következés fényes tettekben igazolá ezt.” (Vasárnapi Ujság 5. évf. 15. sz. – 1858. április 11.)
A klasszicista stílusú épületet unokája, Károlyi József gróf az 1910-es évek elején részlegesen átépítette, ekkor nyerte el jelenlegi kialakítását. Ekkor került az „U”-alakú középrészbe az ellipszis alaprajzú, kupolás lefedésű, pompás könyvtárterem, amelynek berendezése jelenleg lappang. A könyvtárbelső előképét a kutatás a dégi Festetics-kastély elliptikus dísztermében látja, amelyet a magyar klasszicista építészet egyik kimagasló alakja, Pollack Mihály épített 1815 és 1819 között.
1919-ben a kastély hat szobájában betegsegélyező helyet rendeztek be. Károlyi a Tanácsköztársaság megdöntése után 1921 októberéig Fejér vármegye főispánjaként tevékenykedett. A második világháború idején német vezérkari szálláshely, majd hadikórház és laktanya. A német csapatok visszavonulása után szovjet katonai alakulatok vették igénybe, és jelentős pusztítást végeztek benne. A berendezések, bútorok ekkor mentek tönkre, tűntek el. A háború után a kastélyt és a birtokot államosították.
Változást az 1994-95-ös évek hoztak: ekkor az ingatlan kezelői jogát megkapta a Műemlékek Állami Gondnoksága (MÁG), amely elkészítette az épület felújítási programját.
1946-tól a Fővárosi Gázművek kapta kezelésbe, ekkor üdülőként hasznosították. 1949-ben görög gyerekek menekültotthona, 1955-től a megye gondozásában magyar gyerekek nevelőotthona. 1979-ben leromlott állapota miatt kiürítették. Bár állagmegóvási munkálatokat már a 80-as évek közepe táján is végeztek, pénzszűke miatt a 90-es évekig az épület lepusztult.
1997-ben a Károlyi György által létrehozott Károlyi József Alapítvány és a MÁG együttműködési szerződést kötött a kastély közös felújítására és hasznosítására. Az Alapítvány által kidolgozott tervezet Kulturális Találkozó Központ kialakítását célozta meg, amely egybeköti a műemlék kulturális jellegének megőrzését valamint a szállodai és vendéglátási tevékenységet. 2000-ben a Károlyi család létrehozta azt a részvénytársaságot (FKKF Zrt.), amely 2001-ben átvette a MÁG-tól 99 évre a kastély vagyonkezelési jogát. 2011-re az Alapítvány és a részvénytársaság elvégezte a kastély rendezését és működésbe helyezését, így a teljesen felújított épület a vendégek szélesebb körét fogadja. A szállodát és az éttermet az Accent Hotel Management működteti.
A három épületrészben található a kápolna, a Fejtő Ferenc és a Vajay Szabolcs Könyvtár, a kastéllyal és a Károlyi családdal kapcsolatos állandó kiállítások, szalonok és a Károlyi család tulajdonát képező műtárgyak. Az egyes helyiségekben a látogatók tájékozódhatnak az adott helyiség és a benne található különféle látnivalók történetéről, így teremről teremre haladva fokozatosan bontakozik ki a Károlyi család és a kastély részletes története.
A kastély díszudvarának 2006-os (melynek eredménye a díszkút működésbe hozatala is) és parkjának 2015-ös felújítása (tó létrehozása) során folyt jelentős ásatási munkálatok eredményeképpen számos tárgy került napvilágra, ezek egy része teljesen törött, más részük viszont meglepően ép. Ezek mellett a föld által visszaadott tárgyak mellett fali képek is láthatók lesznek a kiállításon. Bemutatásukkal nem csak a Károlyi család életmódjába nyerhetünk betekintést, hanem Fehérvárcsurgó és a kastély környékének háború alatti és közvetlenül háború utáni drámai történéseibe is.
Felhasznált irodalom:
Vasárnapi Ujság 1854-1860
museum.hu/kulturalisoroksegnapok
