A kastély nem csak a 18. századi nemesi rezidenciák egyik gyöngyszeme, de gazdag irodalomtörténeti vonatkozásai miatt, szellemi kulturális örökségünknek is különleges emlékhelye. A kor tudósainak és jeles íróinak találkozóhelye.
Két és fél évszázada tudósok, írók találkozóhelye volt a péceli barokk kastély, amelynek kúria-elődjét Ráday Pál (1677–1733), II. Rákóczi Ferenc diplomatája, titkos kancellárja, a szabadságharc bukása után a hazai protestánsok vezéralakja építtetett.
Kihagyhatatlan épületek – Ráday Kastély, Pécel
A kastély nem csak a 18. századi nemesi rezidenciák egyik gyöngyszeme, de gazdag irodalomtörténeti vonatkozásai miatt, szellemi kulturális örökségünknek is különleges emlékhelye. A kor tudósainak és jeles íróinak találkozóhelye.
A kastélyban a Ráday család középnemesi életvitelének megfelelő egyedi kastélybelsőt alakított ki. Főbb építtetői Ráday I. Pál, II. Rákóczi Ferenc diplomatája, és fia Ráday I. Gedeon (1713–1792), aki életét a nemzeti művelődésnek szentelte, kulturális központtá tette a péceli családi rezidenciáta magyar irodalmi élet meghatározó személyisége, szenvedélyes könyvgyűjtő, önzetlen pártfogója egyházának és a magyar kultúrának. A kastély a 18. században a kor tudósainak és jeles íróinak találkozóhelye volt.
Az irodalmár Ráday Gedeon apja könyvtárát tizennégyezer kötetéssé gyarapította (1861-ben a könyveket megvásárolta a pesti Református Teológiai Akadémia), történelmi arcképcsarnokot gyűjtött, tudósokat, költőket, írókat, támogatott, fogadott kastélyában. Idős korára ifjúi lelkesedéssel támogatta az új nemzedéket, Kazinczy Ferencet, Batsányi Jánost és társaikat. Részt vett folyóiratuk, „a honi nyelv és poézis csinosítására” született Magyar Museum szerkesztésében, kritikusuk, tanácsadójuk, írótársuk volt.
A díszesen festett könyvtárterem és a barokk eredetű konyha mellett a díszterem kínálja a legkülönlegesebb látványosságot, melynek falára Ráday I. Gedeon hatalmas monokróm mitológiai jeleneteket, erkölcsi üzeneteket hordozó falképeket festetett. Az utódainak szánt képsorozatot maga Gedeon komponálta meg, és saját ihletésű verssorokkal egészítette ki. Az ebédlő palota a maga nemében egyedülálló alkotás, mely szinte teljesen ép formában megtekinthető.
A kastély tetőszerkezete 1825-ben leégett. Ekkor sérült meg több, mennyezeti freskó is. 1872-ben a Ráday család anyagi gondjai miatt elárvereztette a kastélyt, amely így a Kelecsényi család birtokába került, s a XX. század elejéig nem igen használták. Csak az 1920-as években végeztettek rajta nagyobb átalakítási munkákat. A II. világháború után a kastélyt államosították, eredeti bútor-, kép – és éremgyűjteménye szétszóródott. A Ráday-kastély jelenleg múzeumi kiállítóhely, koncertek színtere. Láthatók a freskókkal díszített, berendezett termek, a korabeli használati tárgyakkal felszerelt, barokk konyha, a helyreállított márványistálló.
Felhasznált irodalom:
Forster Központ, museum.hu/kulturalisoroksegnapok
Fotó: Forster Központ / Batár Zsolt
