Sivatagi forróság, kietlen táj, őserdei dzsungel, zöldellő pálmafák és gyönyörű virágok, százszínű papagájok, pingvinek, delfinek és végeláthatatlan kék tenger – mindez együtt vár mindenkit Európa egyik legszebb szigetcsoportján a Kanári-szigeteken.
A várva várt nyári szabadság megkezdéséhez alig kellett néhány holmit a bőröndömbe pakolnom, pár lenge ruha, papucs és a fényképezőgép. Felkészülve és elszántan vágtam neki a változatos és tartalmas nyaralásnak a világ egyik legnépszerűbb üdülőhelyére. Az egész éven át szikrázó napsütésben fürdő, ragyogó kék tengerrel övezett Kanári-szigetcsoport mind a hét tagja sajátos, csak rá jellemző, de nyugodtan állíthatom, hogy ellenállhatatlan vonzerővel csábított el egész életemre. A történelem során mindegyik szigeten sajátos, elbűvölő helyi kultúra alakult ki. Gran Canaria meghökkentően régi és új, egy kozmopolita főváros lélegzetelállító díszletek között, Tenerife az „örök tavasz” szigete, Fuerteventura homokos tengerpartja az egész világon a legjobb feltételekkel várja a szörfözőket, Lanzarote-ra a kísértetiesen szép vulkánikus táj a legjellemzőbb, La Palma-t a világ legnagyobb krátere uralja, El Hierro-t és La Gomera-t az érintetlen erdők, a sziklák és a tenger teszik csodálatossá.
Egy másik Spanyolország
Hispania egyszerre jelenti a túlzsúfolt, nyüzsgõ városokat és az ország belsejének csaknem lakatlan, szinte végtelen térségeit; a zömök erõteljes baszkokat és a törékeny andalúzokat; a nép mély hitét tükrözõ színpompás ünnepségeket és a vallásosságot, a hosszan elnyúló tengerpartokat és strandokat, a változatos hegyi tájakat és a különleges szigetvilágot is. „Spanyolország egészen más”: aki ezt tudja, máris sokat tud Európa egyik legszebb, legérdekesebb, legizgalmasabb országáról. Az Afrika északnyugati partjainál fekvõ Kanári szigeteket a világ legfelkapottabb üdülõhelyei között emlegetik. Nem is csoda, hiszen a Ráktérítõ közelében fekvõ héttagú szigetcsoport olyan „extrákkal” van felszerelve, amelyekhez még Ádám és Éva paradicsomában is csak felárral lehetett volna hozzájutni. A Kanári szigetek és a körülöttük lévő kisebb szigetek Spanyolország autonóm tartománya, hivatalos nyelve a spanyol. A vulkanikus eredetû szigeteket az „Örök tavasz” szigeteiként szokás emlegetni. Az elnevezés kivételesen nem az utazási irodák prospektus-marketingjének a terméke, a klíma valóban ideális, télen-nyáron állandóan 20-25° C körüli a hõmérséklet.
Kanári a koktél
Éghajlat
A Kanári-szigeteken szinte egész évben tavaszias az időjárás. A déli területeken csaknem egész évben forró, szikrázó napsütéses nyár van, 25°C átlaghőmérséklettel. A napos órák száma évente átlagosan 2500, és a nyári csúcshőmérséklet elérheti a 36-40 °C-t is. Eső csak október és május között esik. Nyáron az alisio nevű szél fúj északnyugat felől, míg télen a sirokkó hordja a Szahara porfelhőit a szigetek felé- A Teide-hegy csúcsát, egészen májusig hó fedi.
Bármerre is mentem Tenerifén, legyen az az északi vagy éppen a déli part, egyik szálloda követte a másikat, vetekedve egymással monumentalitásukban, díszítőelemeikben, szobaszámaikban, virágos kertjeikben és az óceánra nyíló minél szélesebb kilátásban. Szinte alig tudtam elképzelni, hogy 40-50 éve Tenerife a maga csodálatos természetvilágával, kopár hegycsúcsaival és kietlen partjával még csak várta a pihenni vágyó turistákat. A sziget fővárosa Santa Cruz de Tenerife lankán fekszik, amely dél felé síkságban folytatódik, talán ez a jellegzetes táj adja a város alaphangulatát. A barokk stílusú, La Concepción, a San Francisco templomon és a Carta-kápolnán kívül a kikötő a legérdekesebb látványosság, ami a világ egyik legmélyebb völgyébe épült. A nyüzsgő élet, a hajóforgalom, a hal és zöldáru piac magával ragadóan hatott rám, nem csak megnézni megkóstolni is mindent érdemes volt. A túlfűtött latin hangulatú éjszakai bárok karneváli hangulatot idéztek elő, a trópikus gyümölcsökből és válogatott italokból mixelt koktélokat csak ajánlani tudom mindenkinek.
Nyaralásom második felét a Kanári-szigetcsoport közepén fekvő Gran Canariára tettem át, ahol egyedülálló módon keveredett a régi és az új. Cseppet sem csodálkoztam azon, hogy a turisták főként a tenger vizében áztatták magukat koktéljukat kortyolgatva, hiszen a vízisport-lehetőségek, a napfény és a mozgalmas éjszakai élet mind vonzó tényezők a pihenni vágyóknak. Mégis én pár nap után a sziget belsejébe vettem utam, ahol elém tárult a gyakorlatilag érintetlen természet valóban álomszép világa, és a sziget sajátos, évszázados kultúrája. Kora reggel indulva akár egy nap alatt is körbe lehet járni a szigetet, ezért csak javasolni tudom, hogy ne csak a hűsítő tengerparton töltsék idejüket. A Las Canteras strandját elhagyva a Las Palmasra jellemző virágpompában díszelgő parkokat, a XVI. században épített erődöt a Castillo de la Luz-t és a Santa Ana kicsi, de annál díszesebb barokk katedrálisát ismerhettem meg. Érdemes volt kirándulásokat tenni és megismerni az ősi guanche barlanglakásokat a Montaňa de Gallegon és a barranco (kiszáradt folyómeder) szabdalt szurdokait, ahol pálmafákra, fenyőfákra és ujj alakú óriás kaktuszokra bukkanhattam.
Tények, adatok
A legnagyobb sziget: Tenerife, 2026 km2
A legkisebb sziget (a 7 közül): El Hierro, 277km2
A legmagasabb hegy: a tenerifei Teide-hegy , 3718m
Közigazgatás: Santa Cruz de Tenerife és Las Palmas de Gran Canaria tartományok, kormányzóit Madridban nevezik ki.
Népesség: 1.500.000 fő
Nyelv: kasztíliai spanyol, a guanche ősnyelv
A múlt dióhéjban
A Kanári-szigetek legkorábbi lakói két csoportban sorolhatók. Az első a crô-magnoni emberek alkotják, akik őseit (jellemzőjük a széles arc és a magas homlok) még mindig felfedezni, és nagyjából Kr. e. 3000 óta a magas, szőke, világos bőrű guanchék is lakták a szigetek többségét. A szigeteket a genovai Lanzarotto Malocello fedezte fel 1312-ben (róla nevezték el Lanzarotte szigetét). A spanyol bevándorlók a szigeteket XV. századtól összekötő állomásnak használták a telepesekkel, rabszolgákkal Amerikába induló, illetve onnan hazatérő hajók számára. Az első, majd a második világháború kirobbanásakor fontos stratégiai szerepet töltöttek be a szigetek. A Nyugati-, és a Keleti- szigetek két tartományon Franco tábornok kormányzósága alatt erős függetlenségi törekvések alakultak ki. A Suezi-csatorna megnyitása óta az 1960-as évektől kezdett magára találni és a sziget csoportot autonóm területté nyilvánították.
Közlekedés, okosan
Az autóbuszos városnézés, a távolsági tömegközlekedés és a taxi igénybevétele mellett a motorbicikli- és az autókölcsönzés is célszerű a szigetek, városok megismerésére. A repülővel a szigeteket, La Gomera kivételével helyi járatok kötik össze. A Kanári-szigeteken a jobbra tarts és a mindenkori jobbkéz-szabály a legfontosabb közlekedési előírás. Kötelező a biztonsági öv használata. Saját gépkocsival csak nemzetközi jogosítvány birtokában járhatjuk be a szigeteket. A maximum sebesség lakott területen 60 km/h, lakott területen kívül 90 km/h, autópályán 120 km/h. Előfordulhat, hogy a mellékutakon kordéba fogott szamár poroszkál, a városokban pedig közlekedési dugókba mindig kerülhetünk. A gépjárművezetők számára tilos az alkoholfogyasztás!
