A világ első „madarak és fák napja” rendezvényt a párizsi európai madárvédelmi egyezmény alapján Chernel István, a híres ornitológus szervezte meg Magyarországon 1902-ben.
A „madarak és fák napjának” előzménye, hogy Párizsban 1902-ben az európai államok egyezményt kötöttek a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. Az egyezmény aláírói között volt Magyarország is.
A Pannon Enciklopédia szerint a hazai természetvédelem eredményeinek jelentős részét külföldi tapasztalatok alapján érte el. E tevékenységhez hozzájárultak a Magyarországon megrendezett nemzetközi találkozók is. Az első jelentős rendezvény az 1891-ben lezajlott II. ornitológiai világkongresszus volt, amelynek elnökéül Herman Ottót választották meg.
A Magyar Ornithológiai Központot 1893-ban hozták létre elődeink, bizonyítva, hogy hazánk Európához tartozik, és minden szinten képes európai módon képesek cselekedni.
Nagy kócsag (Ardea alba) repül szabadon engedése után Hortobágy közelében, 2020 (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)
Kaán Károly (1867-1940) erdőmérnök, akadémikus, a magyar természetvédelem jeles alakja, nevéhez fűződik az állami erdőigazgatás újjászervezése és a természetvédelmi törvény megalkotása. Alapító tagja és elnöke volt az Országos Természetvédelmi Tanácsnak és az Országos Erdészeti Egyesületnek.
Először 1902-ben rendezték meg hazánkban a madarak és fák napját.
Gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter 1906-ban adott ki rendeletet, amely az elemi iskolák számára kötelezővé tette a „madarak és fák napjának” megrendezését. 1906-ban jogszabály írta elő, hogy az iskolákban minden év májusában egy napot erre a célra fordítanak. Ennek keretében a tanulókkal megismertették a hasznos madarakat és védelmük jelentőségét.
A Magyar Madártani Egyesületet (MME) 1974-ben hozta létre 200 alapító tag, a Természetvédelmi kiegészítés a nevünkbe csak később, 1990-ben került be. Az MME hazánk, és Közép-Kelet-Európa legnagyobb tagot számláló, politikától független társadalmi szervezete.
Nagy fakopáncs (Dendrocopos major) és őszapó (Aegithalos caudatus) a Pest megyei Pomáz környékén, 2021 (Fotó: MTI/Kovács Attila)
Az egyesület célja a madarak védelmével hozzájárulni az emberi életminőség és a biológiai sokféleség megőrzéséhez Magyarországon. Ennek érdekében együttműködik a lakossággal, az önkormányzatokkal, a gazdálkodókkal és az állami természetvédelemmel. Önkénteseivel kutatásokat, védelmi akciókat hajt végre, ismeretterjesztő előadásokat, táborokat rendezünk, kiadványokat jelentet meg.
NEMES NAGY ÁGNES: SZORGALOM
Mi kopog?
Mi kopog?
– Harkály vagyok, kopogok.
Nem is tudom, mióta
vár rám ez a diófa.
Mi ragyog?
Mi ragyog?
– Hát nem tudod, ki vagyok?
Béka vagyok, leveli,
ki a fiát neveli.
Jelenleg a környezet- és természetvédelem szempontjából több igen fontos szemléletbeli változtatások megalkotása, elfogadása áll az ország előtt. Így a környezetvédelmi, a természetvédelmi, az erdő- és a vadászati törvény sem nélkülözheti a Madártani Intézet adta szakmai hátteret. Fontos az intézet munkája a természetvédelem terén, a madárvédelem gyakorlatában, a nemzetközi természetvédelmi egyezmények Magyarországra háruló feladatainak végrehajtásában.
Az intézet kezdetben a gazdasági madártannal, a madárvonulás kutatásával, a madárvédelmet és a madarakat népszerűsítő ismeretterjesztéssel, a jogalkotás szakmai előkészítésével is foglalkozott. Az utóbbi években elért eredmények között megemlítette az 1971-ben kiadott kormányrendeletet, amely 19 vadászható fajtól eltekintve valamennyi hazai madárfajra védelmet mondott ki.
Egy galagonyabokron nézelődő fenyőrigó (Turdus pilaris) (Fotó: Karsten Madsen)
