200 éve született Xántus János, a világjáró tudós, aki a magyar néprajz és természettudomány meghatározó alakja lett. A forradalom katonájából lett felfedező, gyűjtő, író és az első pesti állatkert alapító igazgatója – élete maga volt a 19. századi kalandregény.
Tudtad, hogy a pesti állatkert alapítója egykor az amerikai vadonban is kalandozott? De hogyan lett a magyar emigráns fiatalból világlátott felfedező?
Kevés magyar életrajz olyan fordulatokban gazdag, mint Xántus Jánosé. A 19. századi tudós nemcsak a magyar néprajz és természettudomány úttörője volt, hanem a világutazás, a kíváncsiság és a tudásvágy megtestesítője is. Nevéhez fűződik a budapesti állatkert megalapítása, és élete során bejárta Európát, Amerikát és Ázsiát, hogy a magyar tudomány gazdagodjon gyűjtéseivel és felfedezéseivel.
Xántus János magyar természettudós, világutazó és néprajzkutató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. Gazdag növény- és állatgyűjteményeivel maradandóan hozzájárult a Magyar Nemzeti Múzeum fejlődéséhez. Ő alapította a pesti Állatkertet, és első igazgatójaként vezette a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályát is. Életművét négy kalandos útleírás és több mint kétszáz ismeretterjesztő írás őrzi. Nevét a tudományos világ is megörökítette: több növény- és állatfaj viseli emlékét, köztük a Chaenactis xantiana (az őszirózsafélék családjából), a Hylocharis xantusii kolibri, a Phyllodactylus xanti gekkó, valamint a pikkelyes hüllők egyik egész családja, a Xantusiidae.
Az amerikai kaland
Csíktaplocai Xántus János (máskor: John Xantus de Vesey) 1825. október 5-én született a Somogy megyei Csokonyán. Édesapja, Xántus Ignác jogász volt, a Széchenyi család bizalmi embere. A fiatal János jogi tanulmányokat folytatott Győrben és Pécsett, ám az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elsodorta az ügyvédi pályáról. Nemzetőrként harcolt Pákozdon, majd hadifogságba került, később megszökött és külföldre menekült.
Xántus az 1850-es években az Egyesült Államokban próbált szerencsét. Dolgozott matrózként, boltossegédként, zongoratanárként, sőt kubikusként is. Végül tudományos gyűjtőként és megfigyelőként szerzett nevet, miközben az amerikai kontinens ismeretlen vidékeit járta be.
Hazaküldött leveleit Levelek Éjszakamerikából címmel adták ki 1858-ban, s ezzel az első magyar útleírók egyikévé vált.
A legenda szerint Karl May, a híres német kalandregényíró az ő alakjáról mintázta Old Shatterhandet – Winnetou fehér barátját. Bár bizonyíték nincs, annyi biztos: May olvasta műveit, és ihletet merített Xántus bátor és kíváncsi szelleméből.
A pesti állatkert születése
Hazatérése után, 1864-ben Xántust megbízták a Fővárosi Állat- és Növénykert megszervezésével. Az intézmény 1866-ban nyitotta meg kapuit, első igazgatójaként ő teremtette meg az alapjait annak a helynek, ahol a tudomány, az oktatás és a természet iránti szeretet találkozik.
Közben Győrben és Pesten is aktív közéleti szerepet vállalt, és tudományos munkássága révén a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett.
Néprajzi gyűjtőutak és tudományos örökség
Eötvös József miniszter támogatásával 1868-ban kelet-ázsiai gyűjtőútra indult, ahonnan értékes néprajzi és természettudományos anyaggal tért haza. A Magyar Nemzeti Múzeum néprajzi osztályának igazgatójaként egy önálló néprajzi múzeum létrehozásáért dolgozott – e törekvés emlékére március 5-ét ma is a Néprajzi Múzeum napjaként ünnepeljük.
Alapítója volt a Magyar Földrajzi Társaságnak, elnöke a Néprajzi Társaságnak, és meghatározó alakja a magyar tudományos életnek.
Xántus János 1894-ben hunyt el, de öröksége ma is él. Győrött múzeumot neveztek el róla, Budapesten pedig iskola és állatkerti épület őrzi nevét. Életútja példája annak, hogyan lehet egyetlen ember szenvedélyéből nemzeti érték.
