Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Botrányok és a bátor ecset: Tihanyi Lajos élete című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Botrányok és a bátor ecset: Tihanyi Lajos élete

Szerző: / 2025. november 24. hétfő / Kultúra, Képzőművészet   

140 éve született Tihanyi Lajos, a magyar avantgárd egyik legszínesebb alakja, akinek életét kreatív elszántság, szenvedélyes ínyencség, váratlan barátságok és jó néhány legendás összetűzés kísérte.

A lobbanékony művész nemcsak korszakos portréival, hanem extravagáns gesztusaival és éles eszű üzleti manővereivel is emlékezetessé tette a magyar művészettörténet hajnalát. Tihanyi Lajos a Nyolcak egyik legeredetibb és legnehezebben beskatulyázható tagjaként vonult be a hazai művészettörténetbe. A fauve-os színkísérletek, a merész kompozíciók és a különös tekintetű portrék mestere volt – de emellett ugyanúgy szól róla a fáma egy félreértett bajusztréfáról, temperamentumos vitákról és kiváló gasztronómiai érzékről.

Tihanyi életműve színpompás, nyugtalan és folyamatosan megújuló. Egyszerre tükrözi a fauvizmus vad színeit, az expresszionizmus belső lázadását, és a modernség formai kísérleteit. Minden egyes ecsetvonása mögött ott lüktet az a különös, ellentmondásokkal teli élet, amelynek történetei ma is szórakoztatóan, sőt inspirálóan hatnak.

Tihanyi Lajos (1885-1938) festőművész a műtermében (Fotó: PIM/europeana.eu)

Polgári kezdet, tragikus fordulat

Tihanyi Lajos Budapesten született 1885 októberében, egy kávéházat vezető családban. A polgári életút azonban hamar kettétört: 11 évesen agyhártyagyulladás következtében elveszítette hallását és beszéde is sérült. A tanulás helyett így a rajzolás lett az útja. Az Iparrajziskolában és különböző magántanároknál tanult ugyan, de ösztönös, autodidakta módszerei későbbi művészetének is védjegyévé váltak.

Nagybánya, Párizs és a modernség felfedezése

1907-ben Nagybányán szívta magába a posztimpresszionizmus és a neósok szabadabb festői gondolkodását, majd Párizs is megérintette: a technikai újdonságok, az új művészi irányzatok, főképp pedig a fauvizmus. A Pont Saint-Michel képpárja ennek a pillanatnak az izzását őrzi – az egyik 2017-ben rekordáron talált új gazdára.

Tihanyi Lajos: Pont St. Michel (Párizs), 1908 (Fotó: Kieselbach Galéria)

Cézanne igézetében

Cézanne igézetében készült Tihanyi Lajos Trencséni vár című alkotása is kiemelkedő alkotás, ugyanis feltehetőleg szerepelt a Nyolcak harmadik és egyben utolsó kiállításán. Tihanyi alaposan körüljárta a trencséni várhegyet, keresve a kompozicionálisan érdekes képkivágatokat. Mindkét olajkép alsó harmada a színpompásabb, a szombathelyi példányon sárga-lila- barna-zöld harmónia érvényesül, a nagyobb képen pedig vörös-zöld színpárbaj bontakozik ki. Az 1912-es Nyolcak-tárlat katalógusában a Tihanyi-művek között szerepel egy Trencséni vár című olajfestmény 600 koronás áron – olvasható Rum Attila közlésében.

A Nyolcak nyugtalan szelleme

A Nyolcak közössége a korszak legélénkebb szellemi pezsgését hozta el. Tihanyi portréi Adytól Kosztolányin át Babitsig szinte minden nyugatos írót megörökítettek. Adyval és Bölönivel különösen szoros barátság fűzte össze – még ha ez olykor meglepő következményekkel járt is. A hírhedt bajusz-incidens, amikor Márffy egy tréfából fél bajuszát lenyisszantotta, csak tovább erősítette Tihanyi bohém legendáját.

Tihanyi Lajos: Nagybányai utcarészlet, 1918 (Fotó: MNM/hung-art.hu)

Kassák és a legendás perpatvar

Tihanyi és Kassák Lajos kapcsolata egyszerre volt szakmai szövetség és temperamentumos összecsapások sorozata. Amikor Kassák egy kiállításon a portrékat középre, a tájképeket viszont hátsó terembe helyezte, Tihanyi sértetten „analfabétának” titulálta, majd bosszúból a műtermében értékesítette képeit, kikerülve a közös bevételmegosztást. Kávéházi gyökereiből fakadó üzleti éleslátása ekkor is megmutatkozott.

Gurman, női szívek hódítója és vibráló személyiség

Déry Tibor szerint Tihanyi igazi gourmet volt: kiválóan főzött, és megszállott kíváncsisággal tanulmányozta a kor éttermeinek kínálatát. Bár hallási és beszédbeli nehézségei egész életét végigkísérték, ez nem akadályozta meg abban, hogy a nők körében is könnyedén érvényesüljön – ami sok pályatárs számára érthetetlen, de annál irigylésre méltóbb volt.

Párizsi évek és örökség

1923-tól Párizs lett a végleges otthona. Itt kötött barátságot a kor nagy művészeivel, többek között a Delaunay házaspárral és Jean Cocteau-val. 1938-ban, mindössze 52 évesen ismét agyhártyagyulladás vetett véget életének. Barátai azonban megőrizték műveit a háború éveiben, így ma a műtárgypiac egyik legértékesebb magyar alkotójaként tartják számon.

Tihanyi Lajos: Beszélgetők, 1928 (Fotó: Magántulajdon/hung-art.hu)