Gyógyszerésznek készült, Paul Gauguin is elismerte tehetségét, egyik festménye pedig a párizsi Musée d’Orsay állandó kiállításába került. A 165 éve született Rippl-Rónai József máig a magyar festészet egyik legismertebb alakja.
5+1 meglepő érdekesség Rippl-Rónai Józsefről – A patikából a párizsi művészvilágig
A magyar modern festészet úttörőjeként Rippl-Rónai József nemcsak a magyar posztimpresszionizmus legnagyobb alakja volt, hanem olyan művész, aki bátran szakított a kor szokásaival, és új látásmódot honosított meg a hazai festészetben. Művei ma is ugyanazzal a frissességgel és érzékenységgel hatnak, mint több mint száz évvel ezelőtt.
Összegyűjtöttünk 5+1 érdekességet a művészről, aki Kaposvárról indulva hódította meg Európa művészeti központjait.
1. Gyógyszerészből lett világhírű festő
Kevesen tudják, hogy Rippl-Rónai eredetileg nem művésznek készült. 1881-ben gyógyszerészmesteri oklevelet szerzett Budapesten, és pályáját a patikusi hivatás felé kezdte. A festészet azonban erősebb vonzást jelentett számára, ezért néhány évvel később hátat fordított a biztos megélhetésnek, és Münchenben, majd Párizsban tanult tovább.
2. Munkácsy Mihály tanítványa volt Párizsban
1887-ben ösztöndíjjal jutott el Párizsba, ahol a korszak legismertebb magyar festője, Munkácsy Mihály mellett dolgozott. Bár kezdetben erősen hatott rá mestere stílusa, később saját útját járta, és a modern francia festészet egyik legizgalmasabb irányzatához, a posztimpresszionizmushoz csatlakozott.
3. Gauguin is felfigyelt rá
Rippl-Rónai művészetét nemcsak Magyarországon, hanem Franciaországban is nagyra értékelték. Öreganyám című festménye elnyerte Paul Gauguin tetszését is. Ez komoly szakmai elismerést jelentett egy olyan alkotótól, aki maga is a modern festészet egyik legnagyobb újítója volt.
A pasztell portrék elkészítéséről és kiállítási tervéről Rippl-Rónai 1923. október 5-i levelében így írt Ernst Lajosnak: „Le akarom festeni mindazokat, akik ezt a viszontagságos kis maradék országunkat naggyá, kultúrájában elismertté teszik.”
A Nyugat írónemzedékének célja a feudális Magyarország művészeti modernizációja volt, az évszázados hagyományokkal bíró nemzeti bezárkózás után a nyugati nyitás programjának megvalósítása. Rippl-Rónai párizsi gyökerű festészetét kezdettől fogva támogatta a Nyugat köre, a festő pedig tudatosan kereste a kapcsolatot az új írónemzedék tagjaival.
4. A „fekete korszak” tette egyedivé
Pályájának első jelentős szakaszát az úgynevezett fekete korszak jelentette. Ekkor készült művein a sötét tónusok, a kontúros formák és a visszafogott színvilág dominált. Ez a stílus teljesen eltért a korabeli akadémikus festészet megszokott megoldásaitól, és sajátos, könnyen felismerhető vizuális világot teremtett. Például a Kalitkás nő című festménye igazi nemzeti ikon, a magyar modern képzőművészet kulcsműve. A Párizsban született festmény a 19. századi végi modernség legmagasabb színvonalát képviseli. Olyan európai rangú mű, ami elindította a hazai modern festészet történetét.
Rippl-Rónai életművében kiemelt szerepet játszanak az önarcképek, köztük a dupla önarcképek. Az 1905-ben festett Önarcképe igazi ritkaság: a 44 éves művész festette meg magát a más képekről is ismert, kaposvári Fő utcai házának a nappalijában. Az alkotás külön érdekessége az, hogy Rippl-Rónai egy lapon tükrözve készített két dupla portrét, melyből az egyik pasztell, a másik tus, továbbá a lap másik oldalán egy pasztell tájkép vázlata is található. A művet aztán félbehajtva prezentálták.
5. Kaposvár lett művészetének központja
1902-ben véglegesen Kaposváron telepedett le, a Róma-hegyen álló villájában. Itt festette legismertebb művei közül többek között az Apám és Piacsek bácsi című képet, valamint számos portrét családtagjairól és barátairól. Otthona ma emlékmúzeumként látogatható.
Bár elhagyta Párizst és Budapestet, folyamatosan kapcsolatban volt barátaival és a kor elismert művészeivel: Rippl-Rónai levelezett Ady Endrével, Móricz Zsigmonddal, a festőtársak közül Ferenczy Károllyal, Vaszary Jánossal, Csók Istvánnal, illetve Pierre Bonnard-ral, Maurice Denis-vel, valamint a szobrász Aristide Maillollal is.
+1 Egyik festménye a Musée d’Orsay falára került
2012-ben a párizsi Musée d’Orsay megvásárolta Jelenet gróf Somssichék kertjében című alkotását, amely az intézmény állandó kiállításába került. Ez különleges elismerés, hiszen a világ egyik legjelentősebb 19. századi gyűjteményéről van szó.
Rippl-Rónai művei ma is kiemelkedően keresettek a műkincspiacon. Festményei rendszeresen százmilliós leütési árakon kelnek el, A geszti kastély kertjében című alkotása pedig 2022-ben 300 millió forintos árral állított fel életműrekordot
Kernstock Károly így búcsúzott tőle a Nyugat hasábjain:
„Szép férfi volt, nagy, sötét, nehéz járású, magam előtt látom fekete hosszú bundájában, asztrakán báránysüvegében, havasan, módosan, amint feltűnik alakja. Megjelenése látványosan szép volt, mintha a Balaton és Bakony romantikája lépett volna be a pesti kávéházba.
Csöndes jellegű természet, tréfát csak intimen szerette, nem volt lelkes beszédű s bár harc volt élete és munkája, ritkán támadott. Egyszer Tisza István ellen, aki az esztétika terén kísérletezve támadta őt, védekezett támadólag. Máskor inkább félreállt a dolgok útjából, fejét behúzta subájába, várt, tudta, a szél, a vihar, az ármány elmúlik, – ő megmarad örökre.”
