Nyolcvan éve született a magyar könnyűzene meghatározó egyénisége, egyik legerősebb, legkövetkezetesebb hangja. Koncz Zsuzsa dalai nemcsak slágerek, hanem gondolkodásmódot, tartást és szabadságvágyat közvetítenek.
„Rohan az idő”
A Kossuth-, Liszt Ferenc- és Prima Primissima díjas előadóművész pályája összefonódott a hatvanas–hetvenes évek legendás zenekaraival. Az Illés, a Metro és az Omega világát az ő tiszta, mégis karakteres hangja tette teljessé. Nem egyszerűen énekelt – jelenlétével irányt adott egy egész korszak zenei arculatának.
Koncz Zsuzsa Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas, Prima Primissima díja zenész, énekes (Fotó: Facebook/@Koncz Zsuzsa)
Koncz Zsuzsa 1946. március 7-én született Pélyen. Testvére, Koncz András Munkácsy Mihály-díjas magyar festőművész volt. A tehetség korán megmutatkozott: az 1962-es Ki mit tud?-on már országos figyelmet kapott. Jogi egyetemre járt, de a zene végül erősebbnek bizonyult.
Elsősorban verslemezeivel és politikai tartalmú dalaival, választékos előadásmódjával vált ismertté.
Az áttörést a „Rohan az idő” hozta meg, amelytől kezdve lemezfelvételei az Illés együttessel, később a Fonográffal készültek. Első önálló albuma, a Volt egyszer egy lány 1969-ben jelent meg, majd jött a Szerelem és a Kisvirág – utóbbi generációs lemezzé vált.
Az 1973-as Jelbeszéd pedig már nemcsak zenei, hanem társadalmi állásfoglalás is volt. A dalok mögött olyan alkotók álltak, mint Szörényi Levente, Illés Lajos, Tolcsvay László és mindenekelőtt Bródy János, aki állandó szövegírójaként meghatározta művészi arculatát. Végül a Jelbeszéd című albuma az egyik legfontosabb állomás lett pályáján, ezen a korongon található a Ha én rózsa volnék, illetve a Kertész leszek című dala is. Az albumot politikai okok miatt betiltották, Bródy dalszövegei miatt a rádióban sem adták le dalainak egy részét. Ezután a megzenésített verseket énekelt, József Attilát, Petőfit mégsem lehetett betiltani.
A Fonográffal folytatta, majd sokat dolgozott Tolcsvay Lászlóval, a nyolcvanas években bővült az együtt fellépő zenészek köre: Bornai Tiborra, majd Gerendás Péterrel, Bódi Lászlóval Cipő, Zavodi Gáborral, Lerch Istvánnal.
Több mint harminc nagylemez, versalbumok, német nyelvű kiadványok, film- és koncertszereplések jelzik pályájának gazdagságát. A sportcsarnokokat megtöltő koncertek mögött azonban mindig ott volt a gondolat: dalai a Kádár-korszakban a szabadság eszményét tartották életben, kulturális és politikai értelemben egyaránt.
Művészetét számos rangos kitüntetéssel ismerték el
Liszt Ferenc-díj, Kossuth-díj, Prima Primissima díj, Budapest díszpolgári címe – és még hosszan sorolhatnánk. 2023-ban, ötven évvel eredeti megjelenése után újra kiadták a Jelbeszéd albumot, bizonyítva, hogy az üzenet ma is érvényes.
A művésznő nyugodt magánéletet él. Boldizsár Miklós drámaíróval, dramaturggal 1970. április 3-án kötött házasságot, az esküvőn Illés Lajos volt Koncz Zsuzsa tanúja volt (elváltak – a szerk.), apósa Boldizsár Iván Kossuth-díjas író, újságíró, politikus, volt országgyűlési képviselő. Később egy ideig kapcsolatban élt Mácsai Pállal. Testvére Koncz András festőművész.
Koncz Zsuzsa életműve nem pusztán zenei teljesítmény. Egy korszak lelkiismerete, amely ma is kérdez, emlékeztet és inspirál. Nyolcvan év – és a dal még mindig szól.
