Kilenc történet egy színészóriásról, aki kapusnak készült, csillésként dolgozott a metróépítésen, végül pedig a magyar színpad és film meghatározó alakjává vált. A 90 éve született Sztankay István pályáját idézzük fel – szerepeken, sikereken és emberi pillanatokon keresztül.
Kilenc mozaikdarab egy gazdag életútból – amelyben ott a kétkezi munka tapasztalata, a klasszikus szerepek súlya, a vígjáték felszabadultsága és egy jellegzetes hang, amely generációk emlékezetében cseng tovább.
Szabó Magda – Kármán József: Fanni hagyományai – Törőcsik Mari és Sztankay István, 1965 Katona József Színház (Fotó: Fortepan/Kotnyek Antal)
1. A kapuból a rivaldafénybe
február 14-én született Budapesten, édesapja görögkatolikus lelkész volt. Ifjúként még nem a színházról álmodott: tehetséges kapusként futballkarrierről ábrándozott. A sors – és néhány hiányzó centiméter – azonban közbeszólt: hiába védett jól, nem bizonyult elég magasnak a poszthoz. A pályát végül a deszkákra cserélte.
2. Munkásévek a reflektorok előtt
A színészi hivatásig rögös út vezetett. Volt segédkántor, kifutófiú egy ktsz-ben, anyagmozgató a hídépítőknél, sőt csillés is a metróépítkezésen. Ezek az évek nemcsak kitartásra tanították, hanem arra is, hogyan figyelje meg az embereket – későbbi alakításainak hitelessége részben innen eredt.
3. Harmadszorra sikerült
A Színház- és Filmművészeti Főiskola csak harmadik próbálkozásra vette fel 1957-ben. Diplomáját 1961-ben szerezte meg, első szerződése Miskolcra szólt. Tehetsége azonban hamar Budapestre hívta.
4. Három színház, három korszak
1963-tól a Nemzeti Színház tagja lett, majd 1974-ben a Madách Színház társulatához szerződött. 1991-től a József Attila Színház művésze volt, amelynek 2006-ban örökös tagjává választották. Mindhárom helyen markáns egyénisége és jellegzetes orgánuma tette felejthetetlenné.
5. Rómeótól Kálvinig
Színpadi repertoárja a klasszikustól a modernig ívelt. Emlékezetes volt Rómeóként a Rómeó és Júlia előadásában, de nagy sikert aratott Sütő András drámáiban is, köztük a Csillag a máglyán és az Egy lócsiszár virágvasárnapja színpadi változataiban. Alakításait intellektuális mélység és szenvedély jellemezte.
Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám – Latinovits Zoltán és Sztankay István, 1970 (Fotó: Fortepan/Révész György/B. Müller Magda)
6. 450 este ugyanazzal a partnerrel
Pályája egyik legnagyobb közönségsikere Bernard Slade vígjátéka, a Jövőre, veled, ugyanitt volt, amelyet mintegy 450 alkalommal játszott. Partnere a már elhunyt Schütz Ila volt – kettősük nemcsak a színpadon, hanem televíziós kabaréműsorokban is emlékezetes párost alkotott.
7. A filmvászon felfedezettje
1963-ban, a Hattyúdal című filmben mutatkozott be, partnere Páger Antal volt. Olyan alkotásokban szerepelt, mint a Párbeszéd, a Húsz óra vagy az Ismeri a szandi-mandit?. A televíziónézők számára pedig örökre összeforrt a neve a Bors címszerepével.
8. A hang, amely világsztárokat szólaltatott meg
Karakteres, mégis elegáns hangja miatt a szinkronstúdiók kedvence volt: rendszeresen kölcsönözte orgánumát Tony Curtis és Jean-Paul Belmondo magyar hangjaként. A nézők sokszor az ő hangján keresztül szerették meg a külföldi filmsztárokat.
9. Díjak és örökség
Kétszeres Jászai Mari-díjas (1966, 1974), 1978-ban érdemes művész lett, 1998-ban Kossuth-díjjal ismerték el munkásságát. 2012-ben a nemzet színészének választották. 2014. szeptember 12-én hunyt el, de szellemi öröksége tovább él: lánya, Orsolya színésznőként, fia, Ádám újságíróként folytatta a családi hagyományt.
