„A költészet, festészet s a tánc nem egyéb, de ne is legyen egyéb, mint a természet hű másolata…” Jean-Georges Noverre a táncművészetre tett hatása révén kiérdemelte a „Balett nagyapja” nevet. Ma van a Táncművészet Világnapja.
Április 29. a Táncművészet Világnapja. A Nemzetközi Színházi Intézet 1981. évi madridi közgyűlésének kezdeményezésére először 1982-ben ünnepelték meg arra emlékezve, hogy 1727-ben ezen a napon született Jean-Georges Noverre francia balett-táncos, az egyetemes táncművészet nagy megújítója.
Noverre a tánc nagy reformere volt, a „Balett Shakespeare-jeként” vált ismertté. Bár 150 balettjének egyike sem maradt ránk, a művészetre tett hatása révén kiérdemelte a „Balett nagyapja” nevet. 1754-ben készítette el első balettjét, majd 1760-ban kiadta Levelek a táncról című, forradalminak számító könyvét. Művében szakítani kívánt mindazzal, ami hagyományos volt (maszk, kosárszoknya, sarkas tánccipő), s a táncot új szabályokkal, új elemekkel (zene, díszlet, rendezés) gazdagította.
„Uram! A költészet, festészet s a tánc nem egyéb, de ne is legyen egyéb, mint a természet hű másolata; ennek a másolatnak a hűsége őrizte meg az utókor számára a Racine-ok, Raffaello-k műveit, minekutána (s ez még ritkább) a maguk kora is elismerte őket. Többé-kevésbé a táncművészet bűne is, hogy e nagy nevek mellé nem tehetjük oda a balett mestereinek a nevét, akik nagyhírűek voltak a maguk korában, s ma alig ismerik őket. A balett festmény, a színpad vászon, az alakok gépies mozdulatai a festékek, arcvonásaik – ha szabad ezt mondanom – az ecset, a jelenetek összessége, a zene megválasztása, a díszlet és a jelmez a színezet, a szerző pedig a festő.” (Jean-Georges Noverre: Levelek a táncról és a balettekről)
A Levelek mégsem csupán páratlan kordokumentum, hanem a XXI. században is változatlanul érvényes művészeti kérdések tárháza, mert olyan alapvető esztétikai és gyakorlati kérdéseket vizsgál, amelyek semmit sem veszítettek időszerűségükből: egyenrangú-e a tánc a többi művészettel; alkalmas-e és hogyan történetek elmesélésére; miből áll valójában a táncos művészete?
Noverre tette a legtöbbet azért, hogy a balett szórakozásból, puszta időtöltésből a cselekmény balettjává váljék, s ezzel lehetőség nyíljon emberi érzésekről szóló történetek megjelenítésére. Valójában Noverre teremtette meg a cselekményes balettet, amelyben a drámai mondanivaló és a pantomim elsőbbséget kapott. Noha több mint 150 balettet koreografált, mégis inkább íróként, teoretikusként tartják számon. Az európai táncesztétikai irodalom alapműve 1955-ben jelent meg magyarul.
A világnap a táncművészet művelőinek megbecsülésére is ráirányítja a figyelmet, hisz ők gyerekkoruktól teljes szellemi és fizikai képességüket a tánc szolgálatába állítják, s többnyire életük derekán véget ér pályafutásuk. Magyarországon e napon adják át gálaest keretében a Magyar Táncművészek Szövetsége életmű- és nívódíjait, illetve a Táncművészetért díjat.
