Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) A dinoszauruszok vízi életmódot folytathattak című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

A dinoszauruszok vízi életmódot folytathattak

Szerző: / 2012. április 8. vasárnap / Kultúra, Tudományok   

Becslések szerint egy kifejlett Tyrannosaurus rex körülbelül kilenc tonnát nyomott, azaz majdnem annyit, mint a legnagyobb afrikai elefánt, ezzel a testsúllyal csak nehézkesen mozoghatott a szárazföldön.

A dinoszauruszok talán testtömegük körülbelül harminc százalékát helyezték hátulsó végtagjaikra, korábbi vizsgálatokban már kimutatták, hogy a T. rexnek ennél sokkal több izomra volt szüksége hátulsó lábaikban, hogy olyan gyors futó legyen, mint ahogyan számos alkalommal megjelenítik a médiában.

Hatalmas, húsevő theropoda volt erőteljes állkapcsokkal, félelmetes fogakkal. Mellső lábai aránytalanul kicsik testméretéhez képest, és csak kettő ujj volt rajtuk. Hátsó lábai viszont rendkívül izmosak voltak csakúgy, mint a farka, amely egyensúlyban tartotta masszív felsőtestét

A dinoszauruszok túl nagyok és súlyosak voltak a szárazföldi léthez, így nagy valószínűséggel vízben élhettek, vagy legalábbis ott tölthették idejük java részét – véli Brian J. Ford, a Cambridge-i Egyetem professzora, aki elméletét a Laboratory News című folyóiratban tette közzé.
Mint kifejtette, az olyan nagytestű dinoszauruszokat, mint amilyen a Tyrannosaurus rex és társai voltak, általában portyázás közben ábrázolják. Az őshüllőket száraz, sivatagos területen láttatják, amint fejüket leszegve, farkukat az égnek emelve kutatnak zsákmány után – olvasható az írást ismertető The Daily Telegraph online kiadásában és a Cambridge News honlapon.

Ford, aki harminc éve dolgozik elméletén, arra a megállapításra jutott, hogy a több tonnás testsúlyú dinoszauruszok számára nem lett volna „gazdaságos” a szárazföldi élet. „A hatalmas farok cipelése önmagában az anyagcsere során keletkezett energia negyedét emésztette volna fel” – mutatott rá, hozzátéve, hogy a nagy farok egyébként is a vízi életmód egyik sajátja, hiszen úszás közben óriási segítséget jelent.

A professzor szerint elmélete arra is magyarázatot ad, hogy a dinoszauruszok lábnyomai miért olyan sekélyek, mint például az emberé, holott az őshüllők testsúlya alapján egészen más volna várható. Ennek csak egy oka lehetett: a fennmaradt lábnyomok sekély vízben keletkezhettek.