Pályaszámításaival segítette a világűr gyors meghódítását, az asztronautika fejlődését. Izsák Imre csillagász, a Föld pontos alakjának első meghatározója 85 éve született.
Izsák Imre 85 éve, 1929. február 28-án (más források szerint február 21-én) született Zalaegerszegen. Kiemelkedő matematikai képességei miatt az esztergomi Görgey Artúr Műszaki Hadapród Iskolába küldték. A második világháború végén, 1944-ben az egész hadapródosztályt Németországba hurcolták, ahol hadifogságba esett.
A hadifogságból hazatérve szülővárosában végezte középiskoláit, majd a budapesti tudományegyetem matematika-fizika szakán tanult tovább. Eötvös-kollégista volt. Még hallgató korában a Konkoly-Thege Miklós által alapított obszervatórium asszisztense, majd az egyetem elvégzése után, 1951 nyarán ugyanennek az intézetnek a munkatársa lett. 1953-ban az MTA Szabadsághegyi Csillagvizsgáló intézetének munkatársa lett, majd a szegedi egyetemen oktatott.
A Föld pontos alakjának első meghatározója
A háromtest-probléma, illetve a soktest-probléma foglalkoztatta, a változócsillagok fényváltozásait tanulmányozta. (Az égi mechanika értelmében vett háromtest-probléma olyan mozgásleírás, amely Newton mozgástörvényei alapján a kezdeti feltételek és mozgásegyenletek fölhasználásával írja le három test egymás gravitációs terében végzett mozgását. A probléma a kvantummechanika megjelenésével szélesebb értelmet kapott, három részecske mozgását modellezik, de az elektromágneses mező és a benne mozgó töltött részecskék figyelembevételével.)
Doktori védése után – nem törődve az általános véleménnyel, mely szerint az égi mechanika már lezárt terület – visszatért kedvenc témaköréhez, a műhold-, illetve rakétapályák elméletével kezdett foglalkozni. A téma gyakorlati alkalmazására csak a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban nyílt volna lehetőség, a hazai nemzetközi kapcsolatok azonban kimerültek egy-egy szovjetunióbeli konferenciában, ezért 1956 novemberében kihasználva a határok megnyílását – Ausztriába disszidált. 1956-ban, a forradalom leverése után hagyta el az országot.
Rövidesen Svájcba utazott tovább, és közel két évig a Zürichi obszervatóriumban, később pedig az Egyesült Államokban dolgozott a cincinatti egyetem, majd a Smithsonian Astrophysical Observatory munkatársaként, de tartott előadásokat a Harvard Egyetemen is. Később a NASA égi mechanikai osztályát vezette, és az amerikai űrszondák tervezésében is részt vett. Főként a Föld gravitációs potenciálfelületeteit tanulmányozta, ő határozta meg először a Föld pontos alakját, kiderítette, hogy az Egyenlítő alakja nem szabályos kör, hanem mintegy négyszáz méternyire eltér attól. Eredménye nagyságrendekkel pontosabb volt minden korábbi becslésnél. Számításai minőségi előrehaladást jelentettek a Föld alakjának meghatározásában. Számításait 1961. június 1-jén jelentette be hivatalosan, amivel a tudományos életben az érdeklődés középpontjába került, szinte egyik napról a másikra világhírű lett.
1962-ben megnősült. Felesége, Emily Kuempel Brady angol irodalmat tanított a bostoni egyetemen, két évvel később megkapta az amerikai állampolgárságot, ősszel fia született, akinek az Endre (Andrew) nevet adták. 1965-ben tudományos főmunkatársa lett a Nemzeti Űrhajózási Hivatalnak (NASA).
1965 áprilisában Párizsba utazott egy műholdas geodéziai szimpóziumra. Az egyik reggel azonban hiába várták: 1965. április 21-én este szállodai szobájában szívroham végzett vele, 36 éves volt. Cambridge-ben temették el április 28-án. Bizonyos amerikai információ szerint, Izsák Imre halála hanem idegenkezűség által történt.
1970-ben emlékére a Holdon krátert neveztek el róla. Ez a könyv, emléket állít Izsák Imrének – és a mindenkori magyar tehetségnek -, újból és újból bizonyítva azt az elfelejtett tényt, hogy hazánk szellemi nagyhatalom. Halála után 1970-ben a Hold túlsó oldalán egy krátert neveztek el róla, az ő nevét viseli az 1546. számú aszteroida is. Szülővárosában, Zalaegerszegen, valamint Kőszegen az egykori katonai alreál iskola parkjában márványtábla őrzi.
