Hosszú évek után újra látogatható a Habsburgok kincseskamrája, a bécsi Kunstkammer, és benne a gyűjtemény legértékesebb darabja, a Saliera néven ismert arany sótartó.
A bécsi Kunstkammerben, a világ egyik legjelentősebb kincseskamrájában több mint kétezer, a Habsburgok által több évszázad során összegyűjtött értékes tárgyat tekinthetünk meg. A „művészetek és csodák kamrájának” nevezett főúri gyűjteményekben a reneszánsz és a barokk korban olyan tárgyakat gyűjtöttek össze, amelyekről azt gondolták, hogy az akkori idők összes tudását képviselik. A Habsburg-ház tagjai a késő középkorban alapozták meg rendkívüli arany- és ezüsttárgyakból, egzotikus ritkaságokból álló saját gyűjteményüket, és a 19. századig bővítgették a kincsestárat.
Drágakövek, korallok és sárkányfogak
A bécsi Kunstkammerben találhatóak hegyi kristályból készült, valamint rinocérosz-szarvval díszített serlegek, óraművek és más mechanikus szerkezetek, de drágakövek, korallok, és cápafogak is. Ez utóbbiról azt gondolták néhány száz évvel ezelőtt, hogy azok sárkányfogak.
A jelenleg a bécsi Művészettörténeti Múzeum gyűjteményébe tartozó Kunstkammert még 2003-ban zárták be, felújítás miatt. Az újból megnyitott kincsestárban most az egykori főúri gyűjtemény több mint kétezer darabját csodálhatják meg a múzeumlátogatók. A gyűjtemény teljes állománya ennél is nagyobb, összesen mintegy nyolcezer darabból áll.
Hosszú idő után először látható a gyűjtemény legértékesebb darabja is, egy arany szobrokkal ékesített, 26 centiméter magas reneszánsz sótartó. A Saliera (sótartó) néven ismert asztali díszt Ceres – a földművelés római istennője – és Neptun – a tenger istene – aprólékosan kidolgozott szobra díszíti. Benvenuto Cellini olasz mester készítette 1540 és 1543 között, I. Ferenc francia király megrendelésére.
A rendkívüli ritkaságot 2003-ban ellopták a bécsi múzeumból, és csak 2006-ban került elő. A betörő egy riasztóberendezéseket árusító cég alkalmazottja volt, aki a felújításhoz felállított állványzaton felmászva, egy ablakon át hatolt be a múzeumba. A műkincset elrejtette és tízmillió eurót követelt érte. Végül 2006-ban feladta magát, miután egy köztéri kamera felvételén azonosították mint lehetséges elkövetőt.
A Salierát megkerülése után 2006-ban kiállították, de csak rövid időre. A viszontagságok során megsérült műtárgyat azóta restaurálták, így a közönség most újra eredeti pompájában csodálhatja meg. Számos további ötvösművészeti alkotás is ámulatba ejthet bennünket látogatókat, például Mária Terézia értékes reggeliző készlete.
Ezek mellett még sok más, a középkor óta összegyűjtött műtárgyat tekinthetünk meg: faragványokat, órákat, festményeket, szobrokat, faliszőnyegeket, érméket, fegyvereket, és számos természeti ritkaságot. Ezek közé tartozik például a „Natternzungen-Kredenz” (1450 körüli kígyónyelves asztaldísz), amelynek fosszilis cápafogait sárkányok titokzatos maradványainak hitték, valamint egy valódi varangyos béka lenyomata. A kiállítás egyik fénypontja tagadhatatlanul a lazúrkőből készült sárkány alakú tálka, a Drachenschale – írja a Wien-info. Az érdekes furcsaságok kavalkádját ivójátékok, és különféle fura-vicces edények egészítik ki.
