A magyar reneszánsz kultúra legnagyszerűbb és leghíresebb alkotása Mátyás király budai könyvtára. Milyen lehet a királyi könyvtár – 35 Corvina titkai hasonmások, képek, szövegek és filmek tükrében?
Hunyadi Mátyás magyar király (1458–1490) könyvtára – korabeli nevén Bibliotheca Corvina vagy Bibliotheca Augusta – az első reneszánsz fejedelmi bibliotéka volt Európának az Alpoktól északra elterülő részén. Gazdagságával, szépségével az uralkodó hatalmát, uralmának legitimitását reprezentálta. Mátyás király könyvtára olyan alkotás volt, amely nemcsak elérte a kor legmagasabb európai színvonalát, hanem hozzá mérhető, a maga nemében és a maga korában, az Alpoktól északra sehol sem akadt.
Tudott, hogy Mátyás nagy levélíró volt. Latin nyelvű levelein átüt a tiszta, természetes és józan gondolkodás világossága, a magyar humor jellegzetes íze, és átüt az eredeti magyar kifejezések derűje. De az is tudott, hogy Mátyás belátta, hogy a magyar kultúrát csak akkor fogadják el Európa-szerte, ha értékeinket mi magunk is elfogadjuk, és terjesszük. Arra semmiféle közvetlen forrás nem szól arról, mikor kezdte meg Mátyás király a tudatos könyvgyűjtést. Valószínűleg nem is volt különleges alapítási ceremónia.
„Az első forrás, amely már rendszeres könyvgyűjtésről és egyben önálló könyvmásoltatásról szól, Mátyás király válaszlevele a római akadémia elnökéhez, Pomponius Laetushoz 1471-ben. Ez a levél egyszerre négy fontos adatot őrzött meg a könyvtárra vonatkozólag – olvasható Csapody Csaba összefoglalója az OSZK Corvina oldalán. – Először: Mátyás már ekkor Rómában könyveket szereztetett be, saját embere éppen most tért vissza erről az útról; másodszor: ez a saját embere Blandius „miniator noster”, szóval a királynak már van saját kódexfestője; harmadszor: olasz humanisták már akkor érdemesnek tartották, hogy könyveket ajánljanak föl neki, tehát már Itáliában is tudtak könyvek iránti érdeklődéséről; végül negyedszer: Mátyás a könyveket nem dísztárgyaknak tekintette, hanem ahogy fiatal korában, most is, a legizgalmasabb belső lázadások és külső háborúk közt is, szakított időt az olvasásra. A könyvgyűjtés tehát személyes, belső szükséglet volt az ő részéről. „Silius Italicust – írja – ezekben a napokban gyakran forgattuk, mert már fiatal korunkban is tetszett nekünk Silius, most pedig, mikor mi is háborúkkal vagyunk elfoglalva, még jobban tetszik, mert ő maga is háborúkról énekel, ennek ellenére nem tagadhatjuk, hogy szerencsétlen a királyok sorsa, hogy kényszerítve vannak háborút viselni.”
A körülbelül 2000 kötetet számláló gyűjtemény elsősorban humanista érdeklődést tükrözött, antik szerzők, egyházatyák és kortárs szerzők műveit foglalta magába, az akkoriban értékesnek tartott irodalom és tudás teljességét kívánta felmutatni.
A kódexeket részben Itáliából (elsősorban Firenzéből) vásárolták, részben pedig a budai műhelyben állították elő. De bekerültek a királyi könyvtárba korábbi tudományszerető magyarok egykori kötetei is.
A királyi palota reprezentatív részén, a kápolna mellett és a trónterem közelében díszes könyvtárteremben őrizték a pompás állományt, amelynek elemeit egyedi, egyenesen a budai királyi könyvtár számára kifejlesztett, aranyozott bőrkötéssel vagy színes bársonykötéssel vonták be, a kódexek címlapjára Mátyás címerét festették.
A királyi könyvtár a török hódítással, 1526-ban és 1541-ben, Buda bevételekor pusztult el végleg, egy részét a törökök Isztambulba vitték. Azok a kötetek élték túl az évszázadokat, amelyek még a hódítás előtt, idejekorán Nyugat-Európába kerültek. Ennek köszönhetően ma körülbelül 216 hiteles corvinát ismerünk, ebből Magyarországon 53 kötet található, a Nemzeti Könyvtárban pedig 35-öt őrzünk.
A királyi könyvtár – 35 Corvina titkai
Az OSZK kiállításán a 35 Corvina hiteles másolatai és a kódexekből származó pompás fotóanyag alapján a látogató képet alkothat a teljes egykori Corvina Könyvtárról, a részletes kísérőszövegek pedig feltárják előtte a Corvina történetét, nyitott kérdéseit, és bevezetik az egyes kódexek gazdag, titkokat rejtő világába.
