Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) A női testkultúra új útjai és hason témák című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

A női testkultúra új útjai és hason témák

Szerző: / 2012. július 3. kedd / Kultúra, Képzőművészet   

Az avantgárd és a munkáskultúra kapcsolatának átgondolására ösztönöz az Elmozdulás – Munkáskultúra és életmódreform a Madzsar iskolában címmel megnyílt átfogó, fotókkal, dokumentumokkal illusztrált kiállítás a Kassák Múzeumban a Kassák-év rendezvénysorozat részeként.

A címben az elmozdulás szó egyszerre utal Madzsar Alice (1877-1935) mozdulatművészet terén kifejtett tevékenységére, valamint a hagyományoktól való eltávolodásra, a társadalmi és női szerepekről kialakított képének újszerűségére.

Életmód és társadalmi mozgalmak a modernitásban

A Kassák Múzeum az Életmód és társadalmi mozgalmak a modernitásban címmel indít kiállítás-sorozatot. A sorozat első része Elmozdulás. Munkáskultúra és életmódreform a Madzsar-iskolában címmel 2012. június 22-én nyílik. A kiállítás a Kassák Múzeum modernitás kutatási programjába illeszkedik, célja, hogy társadalmi kontextusba helyezze a művészeti törekvéseket, újragondolás tárgyává tegye az avantgárd és a munkáskultúra kapcsolatát. A címben az elmozdulás szó egyszerre utal Madzsar Alice mozdulatművészet terén kifejtett tevékenységére valamint a hagyományoktól való eltávolodásra, a társadalmi és női szerepekről kialakított képének újszerűségére.
A bemutatásra kerülő történeti anyagra kortárs művészek, Katarina Šević és a Tehnica Schweiz csoport reflektálnak. Augusztus három vasárnapján pedig a Tánc mindenkinek! szabadtéri táncórái mozgatják meg a látogatókat.

A 19. század végén a modernitás eszméje áthatotta az élet minden területét. Ekkor született meg a „társadalmi” fogalma, mint a gazdasági és politikai szférától elkülönülő önálló kategória, amely megteremtette a szociológiai gondolkodás alapjait. A szociológia kérdései iránti élénk érdeklődés a korszak haladó szellemű csoportosulásainál figyelhető meg, elsősorban a munkáskultúra szervezeteiben és a polgári értelmiség köreiben. E körök tagjai elkötelezték magukat a demokratikus reformok mellett, és célul tűzték ki a munkásság szociális helyzetének javítását is. A „társadalmi” fogalmával együtt megváltozott az emberről, az egyénről való gondolkodásmód is.

A női testkultúra új útjai

A kiállítás Madzsar Józsefné Jászi Alice (1877–1935) budapesti mozdulatművészeti iskoláját mutatja be. Ezen belül is az ott zajló tevékenységnek a 20. század elején kibontakozó életmódreformhoz és a munkáskultúrához köthető szálait fejti ki. Madzsar Alice érdeklődése a testkultúra iránt részben családi indíttatású, de módszerére a németországi és norvégiai tanulmányútjain elsajátított női torna is hatott. Hazatérve, éppen 100 évvel ezelőtt, 1912-ben nyitott saját iskolát Budapesten, ahol kidolgozta saját mozgásrendszerét.

A női, a kismama, a gyermek és a munkahelyi torna kifejlesztése mellett Madzsar Alice mozdulatművészeti munkássága is jelentős. Tanítványaival közreműködött Palasovszky Ödön avantgárd színházi előadásaiban, majd 1928-ban megalakult a Madzsar Művészcsoport is. Korának legjelentősebb művészeivel dolgozott együtt, többek közt Bortnyik Sándorral, Molnár Farkassal, Szelényi Istvánnal, Kozma Józseffel.
Madzsar tornarendszerét A női testkultúra új útjai címmel 1926-ban megjelent könyvében összegezte. Szerinte a női testkultúra a női egyenjogúság egyik fontos eszköze lehet. Iskolája olyan szellemi műhellyé formálódott, amely a nők emancipációjáért is sokat tett. Az egyik vitrinben ott van A női testkultúra új útjai című könyve és a falon kinagyítva a kötet illusztrációi. Férje, Madzsar József készítette a könyv fotóit, de nem a saját nevén, mert a lányok az iskolában ruhátlanul tornáztak és az nem lehetett, hogy férfi fotózza a gyakorlatokat, ezért Madzsar második nevét, az Ádámot használta vezetéknévként, és a Jozefát keresztnévként.
A Madzsar-iskola és tanítványai 1922-től részt vettek a munkás kultúrotthonok rendezvényein, együtt dolgoztak a 100% körével, közreműködtek a Munkás Testedző Egyesület tevékenységében is. Ezzel riválisai lettek más hasonló csoportoknak, többek között a Kassák Lajos vezette Munka-körnek is.

A kiállítás kortárs reflexiójaként Katarina Šević és a Tehnica Schweiz (László Gergely, Rákosi Péter) művészcsoport erre az alkalomra készült képzőművészeti munkáját is bemutatjuk. A kiállítás kísérő rendezvénye lesz a Body Moving című, szabadtéri ingyenes kortárs táncórasorozat a Kassák Múzeum (Zichy Kastély) udvarán augusztus 5., 19. és 26-án, vasárnap délután 4 és este 8 óra között.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek