Anders Celsius svéd fizikus, csillagász, a róla elnevezett hőmérsékleti skála megalkotója 270 éve halt meg.
Anders Celsius svéd fizikus, csillagász, a róla elnevezett hőmérsékleti skála megalkotója 270 éve, 1744. április 25-én halt meg. 1701. november 27-én született Uppsalában. Igazi tudóscsaládból származott, apai nagyapja, Magnus Celsius matematikus, anyai nagyapja, Anders Spole csillagász, apja, Nils Celsius pedig ugyancsak csillagász és az az asztronómia professzora volt.
A csillagászat fogalmát akkoriban tágabban értelmezték, így Celsius számos geográfiai mérést is végzett, és rájött arra, hogy a svéd partvidék a jégkorszakban felhalmozódott jég miatt megsüllyedt. A sarki fényt tanulmányozva ő hozta először kapcsolatba a jelenséget a föld mágneses mezejével. 1736-37-ben részt vett abban az expedícióban, amely Lappföldön, a sarkkör közelében megmérte a délkör (hosszúsági kör) egy darabját. Ugyanekkor Peruban, az Egyenlítő közelében is végrehajtották ezt a műveletet, és az eredmények összehasonlítása igazolta Isaac Newton elméletét, amely szerint a Föld nem tökéletes gömb, hanem ellipszoid alakú, a sarkok tájékán valamivel lapultabb. Megfigyelésének eredményeit Értekezés a Föld alakjának meghatározására Franciaországban végzett megfigyelésekről (1738) című művében foglalta össze.
Foglalkozott a Nap és a Föld távolságának meghatározásával – Értekezés a Nap és a Föld közti távolság meghatározásának újabb módszeréről (1730) -, valamint a csillagok fényerősségének mérésével is, és ő volt az első, aki eközben nem csak a szemére hagyatkozott: kormozott üvegen át nézte a csillagokat, az erősség attól függött, hány ilyen lapot kellett egymásra fektetnie, hogy a fény eltűnjön. Kiadott egy csillagászati katalógust is, amelyben 300 csillag szerepel fényesség-adataival.
A Celsius-skála
Legmaradandóbb teljesítménye mégsem a csillagászathoz kapcsolódik: 1737-ben meteorológiai méréseihez szerkesztette meg a ma is általánosan használt, 100 fokos beosztású hőmérsékletskálát.
Celsius 1742-ben ismertette a hőmérsékletmérést és a kapcsolódó számításokat leegyszerűsítő saját skáláját, amely a víz fagyáspontja és olvadáspontja közti intervallumot osztotta kereken száz egységre. Celsius még a forráspontot jelölte 0-val, és a fagyáspontot 100-zal, a két számot 1750-ben a szintén svéd Stromer fordította meg.
Celsius sokat fáradozott a Gergely-naptár svédországi bevezetésén, foglalkozott a Nap és a Föld távolságának meghatározásával, a Föld alakjával, fizikai és geofizikai kutatásokat végzett, a fényerősségmérés kitűnőségei között tartották számon, kutatta az északi fényt, a Jupiter holdjait. A korabeli Európa kiemelkedő tudósa fiatalon, 42 éveskorában halt meg tüdőbaj következtében.
Fotó: Biography.com, Wikipédia
