„Ki ez a barbár zseni?” – fakadt ki Pablo Picasso a párizsi világkiállítás egykori zsűrielnökeként, amikor a neves festő a kicsomagoláskor megpillantotta Aba Novák Vilmos képeit. 125 éve, 1894 március 15-én született Aba Novák Vilmos festő és grafikus, a modern magyar festészet egyik legeredetibb tehetsége.
Aba Novák Vilmos festő és grafikus 1894. március 15-én született Budapesten. 1912-14 között Révész Imre és Pécsi-Pilch Dezső növendéke volt a budapesti Képzőművészeti Főiskolán, 1913-ban a szolnoki művésztelepen dolgozott, Fényes Adolf mellett. Indulása a kubizmus és Cézanne hatását mutatják, korai aktkompozíciói Szőnyi István nyomán készültek. Az I. világháború alatt a fronton harcolt, sebesüléséért később vitézi címet kapott. 1918-ban rajztanári oklevelet szerzett a budapesti műegyetemen, itt egy évig a rajzi tanszék tanársegédje volt. 1921-22-ben Olgyai Viktornál folytatott utótanulmányokat a főiskolán, 1921 és 1923 nyarán Nagybányán dolgozott.
Grafikai műveivel 1925-ben és 1927-ben Szinyei-ösztöndíjat, illetve Szinyei-jutalmat nyert. 1928-30 között a Római Magyar Akadémia ösztöndíjas tagja volt, ekkor tért át a korai reneszánsz mesterek tanulmányozása nyomán a temperafestésre. Az 1930-as velencei biennálén, Milánóban és az Ernst Múzeumban állított ki, Bettola című képét a Római Modern Képtár vette meg.
Hazatérve reprezentatív állami és egyházi megbízásokat kapott: 1931-ben szakrális és honfoglalás-tárgyú freskókat készített a szegedi Demeter-toronyba, a város legrégibb épületébe, a képeken megörökítette Móra Ferencet, a torony egyik megmentőjét is. 1933-ban a jászszentandrási római katolikus templom freskóit festette (Chiovini Ferenccel együtt), ez nem annyira profánul nyers megoldásai miatt kavart vihart, hanem mert a kárhozottak között a helyi potentátokat is ábrázolta. 1936-ban festette ki a Szegedi Hősök kapuját, az 1938-as Eucharisztikus Kongresszus és Szent István Emlékév idején készültek a budapesti városmajori templom és a székesfehérvári Szent István mauzóleum, 1939-ben a pannonhalmi millenniumi emlékmű falfestményei.
Az 1937-es párizsi világkiállítás magyar pavilonjának pannójáért – amely a magyar-francia kapcsolatok történetét ábrázolta – Grand Prix kitüntetésben részesült, a velencei biennálén bemutatott műveivel pedig 1940-ben nagydíjat nyert. 1930-37 között Budapesten képzőművészeti magániskolát vezetett, 1939-től a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Budapesten halt meg, 1941. szeptember 29-én.
A képen: Elöl középen Fényes Adolf, Bényi László, Pátzay Pál; hátul Iványi Grünwald Béla, Szőnyi István, Aba Novák Vilmosné, Szőnyi Istvánné, Aba Novák Vilmos, jobbra Patay Mihály
Aba Novák festészete magában foglalta az expresszionizmus és az olasz novecento formanyelvét. Korai korszakában mozgalmas rézkarcokat készített, késői temperaképei harsány színezéssel ábrázolják a falusi nép életét. Plakátszerű képeinek fő témája a vásár és cirkusz világa volt, a színes jeleneteket előszeretettel ábrázolta fekete háttér előtt. Alakjai olykor karikatúraszerűek, de emberi tartalmakat ritkán fejeznek ki, keserű arckifejezésű figurái is káprázatos színekben tündökölnek, egy leegyszerűsített, álparaszti világot rögzít vásznain.
Árvíz című műve is inkább tájkép, festői játék a tükröző vízfelületekkel, mint az együttérzés kifejeződése a csapás nyomán. Piktúrája grafikus jellegű, képein tiszta színfoltok kontrasztjai uralkodnak, olykor szinte groteszk túlzásokkal. Monumentális freskóin a kísérőszöveg – kevéssé festői módon – szalagokon olvasható. Mivel e művei a kor hivatalos művészetpolitikáját közvetítették, és a kor vezető politikusait (Horthy Miklóst, Gömbös Gyulát és az Imrédy-kormányt) is ábrázolták, 1945 után reakciós tartalmukra hivatkozva szegedi székesfehérvári alkotásait lemeszelték vagy levakolták, rekonstrukciójuk az 1990-es évektől kezdődött meg.
Önéletrajz
Születtem 1894. márc. 15-én Budapesten. Középiskolai érettségi (reál) után 1912-ben a Rajztanárképző Főiskolán, két év elvégzése után 1914-ben kitört a háború. Bevonultam. 1918 őszén leszereltem. Nem lévén akkor se pénzem, se műtermem, a József Műegyetemen, a rajzi tanszéken tanársegédi állást vállaltam. 1919-ben télen kezdtem rajzolni és festeni autodidakta módjára. Mindent újra elölről kezdve. Amit 1912-14-ig a Rajztanárképző Főiskolán elsajátítottam, a Székely Bertalan-Lotz hagyományok erőtlen csökvényei és némileg a nagybányai ideológia – semmiképpen sem elégítettek ki. A formát vizsgáltam a legabszolútabb értelemben. Szinte kacérkodtam a kubizmussal. Majd a rézkarcolás érdekelt és 1922 őszén Olgyai Viktor tanítványa lettem, újra bejárva a Főiskolára, a Grafikai tanszékre. 1922 őszén első kiállításom az Ernst Múzeumban rajzokkal és grafikával. A grafika fehér-fekete lehetőségei közepette a szín is érdekelt. Festettem. 1924-ben az Ernst Múzeumban mint festő bemutatkoztam. Azután 1927-ben újra egy kollekciót állítottam ki ugyanott. – Külföldi szereplések: Róma (1927), Firenze, Velence (1924-1928), Moszkva (1923), amerikai turné (1927 Cleveland stb.), Zürich (1924), Varsó (1927), Stockholm (1926). Díjak: 1925-ben Szinyei grafikai díj, 1928. Szinyei aranyérem, 1925-ben Szinyei utazási díj.
Tagság: Szinyei Merse Társaság, K.U.T., Rézkarcolók Egyesülete, 1928-ban római küldetés a Collegium Hungaricumba.
Naturalista vagyok, de nem a betű, hanem a lényeg szempontjából. Földön járok, szemem a térben kutat, felfelé nézek.
Ezt a rövid néhány adatot életemből Elek Artúr szerkesztő úr kívánságára adom meg, 1928. okt. 11-i sorai kapcsán.
Aba Novak Vilmos
II. Margit krt. 54.
Budapest, 1928. X. 15.
Aba Novák műveiből 1942-ben rendeztek emlékkiállítást a Nemzeti Szalonban, 1962-ben a Nemzeti Galéria, 1964-ben a Székesfehérvári István Király múzeum rendezett gyűjteményes tárlatot. Századik születésnapján, 1994-ben Szegeden, a Magyar Nemzeti Galéria és a szegedi Móra Ferenc Múzeum rendezte meg emlékkiállítását. 2002-ben Szolnokon mutatták be összegyűjtött műveit, 2004-ben a budapesti Volksbank Galériában rendezték meg emlékkiállítását.
Képeinek javarésze a Nemzeti Galériában található, több vászna olasz múzeumokban látható, Magyar-francia történelmi kapcsolatok című pannója a 2001-es restaurálást követően került a székesfehérvári Csók István Képtárba. Ebben az évben avatták újra a szegedi Hősök Kapuja három boltívének belső felületére festett, az I. világháború hősei emlékére készült, monumentális 250 négyzetméteres freskóját is. 2006-ban posztumusz Magyar Örökség-díjjal tüntették ki.
Aba Novák megítélése ellentmondásos: egyesek szerint addig volt jelentős művész, amíg el nem adta függetlenségét, mások viszont úgy tartják, a nagy megbízatások hasznára váltak.
