Milyen lenne Ada Lovelace nélkül informatika? A költőóriás Lord Byron lánya nemcsak rendkívüli tehetségével, hanem korát jóval megelőző gondolkodásával írta be magát a történelembe: őt tekintjük az első számítógép-programozónak. Születésének 210. évfordulóján összegyűjtöttük életének legérdekesebb mozzanatait.
Ada emléke a 20–21. században új erőre kapott. 1980. december 10-én, éppen születésnapján nevezték el róla az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának új programozási nyelvét, az ADA-t.
Arcképe különböző technológiai termékek hologramjain is feltűnt, Nagy-Britanniában pedig róla nevezték el a női tudósokat ünneplő Ada Lovelace Dayt.
Arisztokrata gyökerek és különös családi háttér
Ada Lovelace (neve: Augusta Ada Byron) 1815. december 10-én született London előkelő külvárosában. Szülei, George Gordon Byron, a világhírű költő, és Annabella Milbanke házassága azonban gyorsan zátonyra futott: alig két hónappal Ada születése után elváltak, Byron pedig örökre elhagyta Angliát. Bár apa és lánya soha nem találkoztak személyesen, a költő távolról is figyelemmel kísérte gyermekének fejlődését.
Ada kivételes oktatásban részesült magántanároktól, majd önállóan is tovább képezte magát. Később Augustus de Morgan, a londoni egyetem neves matematikaprofesszora is támogatta tanulmányait.
A látnok matematikus – Az a bizonyos találkozás
1833-ban Ada találkozott Charles Babbage matematikussal, aki a mechanikus számítógép korai előfutárának számító analitikus gépen dolgozott. A gép alapelveit a közvélemény szinte senki nem értette – egyvalakit kivéve: a 17 éves Ada Byront.
A kettejük közt kialakuló szakmai együttműködés életre szóló barátsággá fejlődött. Ada a gépet nem pusztán számolóeszköznek, hanem kreatív, mintákat „szövő” rendszernek látta – ebből született híres párhuzama is:
„Az analitikus gép algebrai mintákat sző, ahogy Jacquard szövőszéke virágokat és leveleket.”
A világ első programozója
1843-ban Ada lefordította Luigi Federico Menabrea francia nyelvű cikkét Babbage gépéről, majd saját jegyzeteivel egészítette ki. Ezek a jegyzetek terjedelmükben és mélységükben is túlszárnyalták az eredeti írást. Ezért megírta a cikk bővített változatát, melyben az analitikus gépet Jacquard szövőszékével (1803) hasonlította össze: „Az analitikus gép algebrai mintákat sző, Jacquard szövőszéke pedig virágokat és leveleket.”
Ada több korszakalkotó ötletet is megfogalmazott:
– a számok bináris tárolásának javaslata,
– az ismétlődő utasítássorozatok (loopok) használata,
– a gép potenciális alkalmazása a tiszta számításon túl – akár zeneszerzésre vagy képek előállítására.
Azt javasolta Babbage-nak, hogy ne decimális, hanem bináris formában tárolja a számokat. Azt is ő találta ki, hogy a géppel miképpen lehetne többször is végrehajtatni egyetlen utasítássorozatot. A tudomány az általa fordított és jegyzetekkel ellátott cikket tekinti az első számítástechnikai publikációnak. Az ún. háromtest-problémával, a Nap, Föld és Hold egymásra hatásának számításával is foglalkozott.
Munkáját a tudomány története az első számítástechnikai publikációként tartja számon, Ada Lovelace-t pedig az első programozóként. (Írásait A. A. L. szignóval jelölte, akkoriban egy nő, ráadásul főrangú nő, nem írhatott újságcikket vagy tudományos értekezést.)
A rejtett küzdelmek és a tragikusan rövid élet
Ada Lovelace mélyen érdeklődött a valószínűségszámítás iránt. Később a szerencsejáték rabja lett (talán apjától örökölte ezt a káros szenvedélyt), és megpróbált kidolgozni egy matematikai szisztémát. Nagy veszteségei lehettek, mert el kellett zálogosítania ékszereit, amit csak halálos ágyán vallott be férjének és anyjának.
Mindössze 37 évesen, 1852. november 27-én hunyt el rákban. Charles Babbage később megsemmisítette azokat a feljegyzéseket, amelyek szerinte rossz fényt vetettek volna régen elhunyt munkatársára.
1980. december 10-én, a születésnapján az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma elfogadta az új ADA programozási nyelvet, amelyet róla neveztek el. A Microsoft-termékek eredetiségét igazoló hologramon is az ő képe látható, szülőhazájában pedig róla nevezték el a női tudósokat népszerűsítő napot.
